Sulyok Tamás köztársasági elnök vasalóval (Fotó: Sulyok Tamás Facebook-oldala)
Az országgyűlés egy egyszerű alkotmánymódosítással megszüntetheti a Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása elé állított akadályokat – nyilatkozta Stánicz Péter alkotmányjogász a Magyar Hangnak. A Fidesz-többség már döntött arról, hogy megszünteti az alkotmánybírósági ellenőrzést, így jelenleg senki nem tudja számon kérni Sulyok Tamás által említett alkotmányjogi elveket.
Magyar Péter miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, amikor miniszterelnökké választották, valamint a személyes találkozójuk során, mivel véleménye szerint méltatlanná vált a posztjára. A miniszterelnök kifejezte, hogy ha a köztársasági elnök nem mond le, a kormány többsége élni fog az alkotmánymódosítás lehetőségével a leváltása érdekében. Magyar Péter a köztársasági elnököt egy bukott rendszer bábjának nevezte legutóbbi bejegyzésében. A nyilatkozatára reagálva, Sulyok Tamás interjút adott az Indexnek, ahol kifejtette, hogy nem tervezi a lemondását.
– Hű maradok az eskümhöz, és amíg a hivatalom gyakorlása nem válik lehetetlenné, továbbra is teljesíteni kívánom az általam vállalt kötelezettségeket – mondta Sulyok Tamás. A köztársasági elnök az alkotmánymódosítással kapcsolatban megjegyezte: „az európai és nemzetközi alkotmányos normák alapján még a látszatát is kerülni kell, hogy egy jogalkotási folyamat célja konkrét köztisztségviselő eltávolítása legyen.”
Magyar Péter tavaly, ellenzéki vezetőként kifejezte, hogy közvetlen köztársasági elnökválasztást szeretne. A közvetlen választás kérdése többször is napirendre került a nyilvánosságban az áprilisi választás után.
Bár a kétharmados parlamenti többség gyorsan bevezetheti a közvetlen elnökválasztást az alkotmányba, ez nem jelenti automatikusan Sulyok Tamás elnöki mandátumának megszűnését – hívta fel a figyelmet Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász.
Megjegyezte, hogy a parlamenti többség egy sima alkotmánymódosítással elérheti, hogy Sulyok Tamás eltávolítása ne ütközzön akadályokba. Ezt az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, és kétharmaduk indíthatja el a folyamatot, azonban az elnök eltávolításához jelenleg az Alkotmánybíróság döntése is szükséges. Ha az Alaptörvényt módosítanák, kiküszöbölve az Alkotmánybíróságot, akkor a kétharmados parlamenti többség akár el is távolíthatná az elnököt.
– Ez csupán egy lehetséges forgatókönyv, de a jelenlegi Alaptörvény szinte bármilyen módosítása elérhető – figyelmeztetett Stánicz Péter. Emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvényből korábban eltávolították azt a rendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálja az alkotmánymódosításokat, ezzel jelentősen korlátozva a testület hatáskörét. Azóta az Alkotmánybíróság csupán eljárási szempontból vizsgálhatja a módosításokat, így a jogász szerint az Alaptörvénybe szinte bármi bekerülhetett. A kétharmados többség mozgástere tehát nagyon széles.
Stánicz Péter hangsúlyozta: ha az alkotmányjogi elvekből közelítjük meg a helyzetet, akkor az alkotmánymódosítás nem tartalmazhat egyedi célokat, vagyis nem lehet „normatív köntösbe” burkolni speciális döntéseket. A tartalmi kontroll hiánya miatt az Alkotmánybíróság ma már nem bírálhatja, hogy egy alkotmánymódosítás megfelel-e az európai alkotmányos követelményeknek vagy a közösségi jognak – tette hozzá a jogász.
Ez vonatkozik azokra a normákra is, amelyekre Sulyok Tamás hivatkozott az Indexnek adott interjújában. Az államfő úgy fogalmazott: „az európai és nemzetközi alkotmányos szempontok alapján a jogalkotási folyamat céljának akár a látszatát is kerülni kell, amely egy már megválasztott köztisztségviselő eltávolítását célozza.”
Forrás hang.hu
