A Tisza Párt előterjesztette azt a törvényjavaslatot, amely célja a parlamenti vizsgálóbizottságok hatékonyabb működésének biztosítása. A javaslat értelmében súlyos pénzbírságot és rendőri elővezetést rendelnének el azok ellen, akik nem jelennek meg a bizottság előtt, illetve akik nem válaszolnak a kérdésekre vagy nem szolgáltatják az adatokat. Akik nem teljesítik ezeket a kötelezettségeket, vagy szándékosan hamis információt adnak, akár több évet is kaphatnak börtönben. A törvényben kötelezővé tennék az igazmondást és az adatok átadását. A javaslat emellett több fontos ügy kivizsgálását is célul tűzte ki, például a kegyelmi ügyeket és az MNB-botránnyal kapcsolatosakat.
A jelenlegi országgyűlési törvény értelmében, ha valaki nem jelenik meg a vizsgálóbizottság előtt, annak nincs komoly következménye: csupán nyilvánosságra hozzák a mulasztást, ami nem elég hatékony. Magyar Péter már a héten jelezte, hogy szigorítani kívánják a szabályokat, és pénzbírságot javasolt a megjelenés kötelezővé tételére.
Szerdán beérkezett a Tisza Párt javaslata, amely szerint az első alkalommal 100 ezer forint bírságot szabnának ki, másodszor 1 millió forintot, harmadszor pedig szintén 1 millió forintot, de a bizottság elnöke rendőri elővezetést is elrendelhet. Fontos megjegyezni, hogy országgyűlési képviselőket nem lehet elővezetni.
A javaslat alapján a bizottság elnöke szabja ki a bírságot, kivéve, ha a beidézett képviselő, akkor a házelnök dönt. A döntés ellen a jogosult kérelmezheti a Kúriánál a felülvizsgálatot. Ha valaki olyan okból nem tud megjelenni, ami nem az ő hibája, akkor igazolást kérhet, amelyben meg kell indokolni a mulasztást.
A törvényjavaslat előírja, hogy a beidézettek kötelesek teljes körű és valós adatokat megadni a bizottságnak. Jogukban áll visszautasítani a válaszadást, ha ezzel saját előnyük vagy hozzátartozójuk védelmében lépnének fel.
A javaslat kiterjesztené a büntető törvénykönyvet is, vétséget követ el az, aki a bizottság előtt nem tesz eleget kötelezettségeinek, ezzel akadályozva a bizottság munkáját, és két évtől maximum három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A szabályozás célja a parlamenti vizsgálóbizottságok hatékonysága és tekintélye növelése.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője öt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, többek között a gyermekvédelem válságának, a kegyelmi botrány felelőseinek, valamint az MNB működésével kapcsolatos visszaélések kivizsgálására.
A törvényjavaslat célja, hogy hozzájáruljon az Országgyűlés alkotmányos szerepének megerősítéséhez és a közélet átláthatóságának növeléséhez, biztosítva a parlamenti ellenőrzés valós és hatékony megvalósulását. Magyar Péter a közeljövőbeli események gyors menetét vázolta fel, szeretné, ha a törvénymódosítást júliusig elfogadnák, lehetővé téve a vizsgálóbizottság munkájának megkezdését.
A vizsgálóbizottságoknak Magyarországon eddig nem alakult ki hagyományuk, és az utolsó komolyabb bizottság 2013 decemberében kezdett el dolgozni, teljesítményük azonban nem vált igazán sikeressé, mivel a Fidesz többsége az ilyen kezdeményezéseket gyakran megakadályozta.
Forrás telex.hu
