A távozó beruházásügyi miniszter, Lázár János, búcsúzóul eredménytelennek minősítette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának közbeszerzési eljárását. Valószínű, hogy a kormányváltást követően enélkül is meg kellett volna állnia a közel 137 milliárd forintra becsült, drága presztízsberuházásnak, amit a helyi lakosok és Józsefváros nagy része ellenezett.
Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre, de az Orbán-kormány rendelettel felülírta ezt a tilalmat, amely azóta is érvényben van. Az önkormányzat megtámadta az építési engedélyt, és ennek nyomán a bíróság azonnali jogvédelmet biztosított; részben ennek okán nyilvánította Lázár János érvénytelennek a közbeszerzési folyamatot.
Józsefváros önkormányzata a HVG-nek elmondta, hogy remélik, az új kormány átgondolja a kiemelt beruházások rendszerét, és a helyi hatóságok visszakapják jogosítványaikat. A kerület a szabályozási tervében a tervezett 85 százalékos beépíthetőség helyett csak 60 százalékot engedélyezne, 10 helyett 20 százalékos zöldterületet és 28 méteres helyett 17 méteres párkánymagasságot.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze hangsúlyozta, hogy a probléma nem az egyetemi projekttel volt, hanem annak léptékével. Egyes régi épületeket, például a Rádió korábbi helyiségeit is hasznosítani lehetett volna az egyetem számára, ahol nagyelőadók és kisebb tantermek alakíthatók ki. Sajnos javaslataikat figyelmen kívül hagyták, és a beruházás során sosem volt szempont a gazdaságosság vagy a józan ész.
Ha a kormányváltás nem fékezte volna meg a projektet, felépült volna egy 34 ezer négyzetméteres új oktatási központ, különféle előadótermekkel, tanszéki irodák, laborok és egy központi étterem. A három új szárny egy 900 négyzetméteres, üvegtetős aulával kapcsolódott volna össze, míg az Esterházy-palota adott volna otthont a rektori hivatalnak, a Károlyi-palota pedig a könyvtárnak, összesen 50 ezer négyzetméternyi területtel az egyetem rendelkezésére.
Forrás hvg.hu
