„Tizenöt éve nem járt az ATV-ben, ez annyi idő és annyi fel nem tett kérdés, hogy meg sem próbálok nekirugaszkodni” – így jellemezte saját, nehéz helyzetét Rónai Egon kedden este az ATV Mérleg című műsorában, az Orbán Viktorral készített interjú felvezetéseként, és jelezte, hogy ezért inkább a jelen történéseire koncenrál majd, mire a miniszterelnök megnyugtatta, hogy készen áll és igyekszik „megfutni a maga köreit”.
A Trump-tárgyalással indítottak, Rónai itt rögtön fel is vetette, hogy Orbán nagy stábbal, de WizzAir géppel ment, amire talán a nem luxizás példamutatása miatt esett a választása? A kormányfő szerint nem, csak nem állt épp rendelkezésre megfelelő honvédségi fenntartású légijármű. Sőt jelezte, hogy visszafelé EasyJet-tel, majd egy átszállás után Ryanair-el jött vissza. A tárgyalások központi témájának számító amerikai szankciókról és azok alóli mentességről – amiről közben továbbra is megy a vita, hogy egy évre vagy örökre szól – Orbán azt mondta:
Az amerikaiak elnöke egy üzletember. Nem is akármilyen. Olyan, hogy előre megegyezel és csak eljátsszuk, olyan nincsen.”
Orbán azzal ment ki, hogy minden fontos magyar-amerikai ügyet asztalra tesz és megegyezéssel zár, ehhez társult a friss amerikai szankció, amiről pedig megjegyezte: „az alól ki kellett magunkat manőverezni.” Állítása szerint már egy héttel korábban, amikor Donald Trump éppen, hogy azt közölte, nincsenek kivételek vagy mentesség, ő már akkor tudta, hogy megkapja. Pontosabban nem tudta, hanem „kigondolta”, mert Trump, aki üzletember, meg akart egyezni, azért nyomta fel a „tétjeit”.
Orbán ezután hosszan beszélt a tárgyalási technikáiról is, megjegyezve: „Tudnod kell kivel ravaszkodhatsz, kivel ügyeskedhetsz, kivel fonhatod úgy a tárgyalás menetét, hogy a végén oda érkezz meg, ahova te akarod, és tudnod kell, vannak olyanok, akikkel felesleges ravaszkodni, jobb ha megmondod az elején, bemondod a tétjeidet. Itt ez volt a helyzet.” Elárulta azt is, mit mondott Trump elnöknek:
Azt mondtam neki, hogy nézd elnök úr, az a helyzet, hogy ha te ezt megcsinálod, tönkreteszed Magyarországot, térdre esik a gazdaság és ha te ezt megcsinálod, a háromszorosára fog nőni minden magyar háztartásban az energia ára és a magyar vállalkozások egy tekintélyes része tönkremegy.”
És elhitte? – kérdezett vissza a riporter, mire Orbán azt válaszolta igen, mert ez az igazság. Szerinte Trumpnál amúgy „nem érdemes blöffölni, mert üzletember, átlát rajtad egy pillanat alatt és nem szereti, ha átverik, nem érdemes nála ezzel próbálkozni.” A mentesség időtávjáról – egy évnyi-e vagy határidő nélküli – Orbán a műsorban egy harmadik változattal állt elő, holott eddig ő és a kormánya is ragaszkodott hozzá, hogy korlátlan idejű. Most azt mondta:
Meghallgatott, azt mondta, értem, megadom. Erre kezet fogtunk. Ez azt jelenti, hogy amíg ott ő az elnök és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni.”
A riporter kérdésére, hogy ez az alku mennyibe került Magyarországnak és a magyar adófizetőknek, hiszen 7 ezermilliárdos nagyságrendről szóltak a hírek megrendelések, beszerzések formájában, Orbán azt mondta, Trump nem kért cserébe semmit és ő sem kívánt adni cserébe semmit. Azt viszont megerősítette, hogy „területek vannak, ahol együttműködést alakítottak ki, és ennek vannak pénzügyi következményei”, akár az említett nagyságrendben is, de közben amerikai beruházások is jönnek.
Orbán szerint amúgy is az a fontos, mit mond az elnök, és nem az, mit mondanak ott a minisztériumok, vagy amit leírnak, mert az Egyesült Államokban olyan a rendszer, hogy az elnöknek van döntő szava. Az ottani elnöki rendszerrel szemben a magyar parlamentáris demokrácia, még csak nem is félelnöki, mint a franciáknál. Amúgy elárulta azt is, hogy 2010-ben, amikor először nyertek kétharmaddal, akkor szóba került a párt „nagy öregjeivel” folytatott beszélgetésein, hogy a hatalmi rendszerhez hozzányúljanak-e, de végül abban maradtak, hogy „ne nyúljunk hozzá, nekünk a parlamentáris rendszer passzol”. Úgy fogalmazott, feltette a kérdést:
átmenjünk-e valamifajta elnöki rendszerbe, vagy egy, a Horthy-korszakot idéző kormányzói rendszerbe, vagy mai európai elnöki rendszerbe.”
Orbán felidézte, hogy nemcsak 2010-ben, hanem később, minden választás után előjött ez a téma, de „hiába volt újra és újra kétharmadunk, minden alkalommal fölvetettem, hogy változott-e a vélemény, de mondták, hogy nem. Utoljára négy évvel ezelőtt”. Megjegyezte: „mindig fölvetem ezt a kérdést, hogy kétharmad van, változtassunk-e a hatalmi rendszeren”. Szerinte azért „a kérdés mindig asztalon van, azt javaslom a magyaroknak, hogy ezeket a kérdéseket sose tekintsék véglegesnek.”
Visszatérve a Trump-találkozóra, és arra, hogy mit vehet Magyarország az Egyesült Államoktól, szóba került a Paks 2 beruházás is, amibe az amerikaiak is beszállnak, így szerinte az egyszerre lesz orosz-francia-amerikai projekt.
Ezután szóba került, hogy Orbánt mennyire látványosan támogatja a jövő évi választásra készülve Donald Trump. Ezt el is ismerte a miniszterelnök, bár szerinte nem az a kérdés, támogatja-e őt az amerikai elnök, hanem, hogy mi a jó a magyaroknak – majd arra jutott, hogy ez most a legjobb a magyaroknak, hogy támogatja őt Trump. A közelgő választásról és a magyar-amerikai kapcsolatról szólva pedig megjegyezte: „nix ugribugri, nem rángatjuk a kormányt, nyugodtan haladunk (…) de kinyílt egy ablak, ez lehetőség, ki kell használni”. Ami pedig az oroszokhoz való viszonyt illeti, arról azt mondta:
Nincs semmilyen politikai kitettségünk Oroszország felé, történelmi kitettségünk van, de ez inkább történelmi adottság és a magyar politikai döntésekre az oroszok nem tudnak befolyást gyakorolni, a magyar kormány politikai döntéseit kizárólag mi hozzuk meg a magyarok érdekei mentén.”
A műsorvezető felvetésére, hogy Orbán 2009-ben valamiféle megegyezést kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Orbán azt válaszolta: „ez nem vád, ez egy elismerés”. Arra nevetve reagált, hogy talán ehhez köze lehetett annak, hogy Putyin tud róla valamit, sőt megjegyezte: „lehet, hogy én tudok róla valamit”. Magyarázata szerint ő megértette addigra, hogy a nyugati expanziónak például a NATO-t illetően kelet felé vége van, mert az oroszok megerősödtek. Emiatt elmondása szerint 2009-ben arról beszéltek Putyinnal, hogy ő fogja megnyerni a 2010-es választást Magyarországon és javasolta, hogy működjenek együtt, erről állapodjanak meg. Ennek a megállapodásnak voltak keretei is:
Történelmi kérdéseket, 1956-ot, nem hozunk elő – nem vezet sehova, mindenki azt gondol, amit akarKözvetlen vonal van, ha nagyon fontos ügy van, tudjunk közvetlenül beszélni – ez ma is élMinden évben egyszer találkozzunk, nézzük át mi van, kinek milyen baja van, ezeket rendezzük el
Visszatérve washingtoni tárgyalásaira Orbán megmagyarázta a pénzügyi védőpajzsot, mondván: „nem kell lehívni, lehívhatjuk amikor akarjuk és olyan formában ahogyan akarjuk, erre van több eszköz, én abban állapodtam meg az elnökkel, szintén kezet fogtunk erre, hogy
ha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, akkor valamelyik eszközt a 4-5-ből, akkor lehívhatjuk, használhatjuk, amire szükség van. Nincsen limit összeg, de amire szükségünk lehet, 10-20 milliárd euró vagy dollár, az Amerikából nézve nem egy jelentős összeg.”
Orbán a műsorban azt mondta, hogy ma Brüsszelre nem számíthat Magyarország, és a tisztázó kérdésre, hogy az ország nem számíthat rá, vagy Orbán Viktor, azt válaszolta: „ez a kettő most egybeesik, az ország nevében én járok el Brüsszelben, most nem tudja más képviselni az ország érdekeit, csak én – ha tetszik, ha nem.” Szerinte Brüsszel úgy tekint ma az országra vagy az ő kormányára, mint aki gátolja a céljai elérését, ezt ellensúlyozza a Trumppal kötött megállapodás. Azt még megjegyezte: napirenden van az orosz-amerikai csúcstalálkozó, egy nagy békekonferencia Budapesten, ami késik, de nem lehetetlenült el. Megjegyezte:
Elakadt a békemisszió, ami most a területen akadt el – 29 százaléka Donyeck megyének nincs orosz megszállás alatt még, pedig az oroszok beleírták az alkotmányukba az isztambuli 2022-es, kudarcot vallott megállapodás után, csak azt szétverték az angolszászok, nem az ukránok, erre az oroszok válaszképp azt mondták: akkor nem két megyét foglalunk el, hanem négyet, és amíg azt el nem foglalják, nem akarnak békét kötni.”
A háborúról Orbán megjegyezte még, hogy borzalmas és két szláv országról van szó, a szlávok híresen jó katonák, elszántak, ezért ez egy véres háború. Arra, hogy a Kreml közlése szerint ők nem is ismerik a magyar kormány állítólagos béketervét, Orbán azt mondta, „nem is kell”. Szólt még arról is, hogy neki már 2015 óta van Trump által dedikált baseballsapkája. Orbán tisztázta, hogy arról is megállapodtak, hogy Magyarország részt vesz űrállomásépítési projektben az amerikaikkal közösen, de ez semmi, mert Magyarország műholdat is fel akar juttatni, eddig erre egy Izraellel kötött megállapodás volt képben, de most „kell saját műhold, saját jogon (…) mert jogunk volt, most már van pénzünk és lesz technológiánk amerikai alapon”.
Rónai Egon arról is kérdezte a miniszterelnököt, mennyire nagy bajt jelez, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: megemeli a bankadót és a költségvetési hiánycélt a kormány. Úgy fogalmazott: a kép összetett, de a költségvetési hiány 2024-ben, idén is és jövőre is 5 százalék lesz, bár szerette volna 3,7 százalékra levinni, csak ez nem lehetséges, mert még mindig nem ért véget a háború. A mindig beígért, de sose teljesült gazdasági növekedésről is azt mondta, az szintén a háború miatt van és „ha nincs a háború, a növekedésünk a háromszorosa lenne”.
Magyarországi szegénységi adatokról is szó esett a műsorban. Orbán elismerte, hogy igazak a statisztikák, hogy minden ötödik gyerek mélyszegénységben él vagy az fenyegeti, „ami sok, de attól függ, honnan nézzük.” Szerinte a helyzet nem jó, de jobb mint volt, vagyis javuló a tendencia, „a pálya szegénység ügyben jó”. Szintén szóba került a nyugdíjak kérdése is, mert 214 ezer forint a mediánnyugdíj, ami nagyon kevés, de a friss bejelentés szerint jön a 14 havi nyugdíj első heti összegének kifizetése jövőre, bár Orbán megjegyezte, szívesen kifizetné egyben, de ezt most nem engedi a költségvetési helyzet – a részletekről a szerdai kormányülésen is tárgyalnak majd. Amúgy megjegyezte: nem javasolja azt a baloldali ötletet, hogy a nyugdíjemelést a bérek növekedéséhez kössék, szerinte jó a jelenlegi rendszer. Beszélt az élelmiszer-ársapkáról is, hogy hasznos, mert ha nem lenne, akkor a tej ára 50, a tojásé 40, a liszté 50 százalékkal emelkedne, már csak ezért sem lehet kivezetni egyelőre az árrésstopot.
A fővárossal folytatott pénzügyi tárgyalásokról Orbán a műsorban azt mondta: a főváros nem megy csődbe, a főváros csődben van – a valóságos pénzügyi helyzetet pedig nem mutatják a költségvetési számok. Azt visszautasította, hogy igazságtalan lenne a kormány a fővárossal, sőt azt ígérte: ha nem tudják megoldani, a kormány segíteni fog. Arra a kérdésre, hogy mekkora csalódás Orbánnak, ami Matolcsy György vezetése alatt történt a jegybankban, azt válaszolta a kormányfő:
nem látok még tisztán ebben, meg erős érzelmi viszonyom is van az előző jegybankelnökhöz (…) Matolcsy György az országot többször mentette meg nehéz helyzetekben és sokat segített nekem a teljesen új magyar gazdaság felrajzolásában 2010 után.”
„Maga szerint miért hívtak engem ide vissza kormányozni? Mert szerettek? Szerintem a többség nem szeretett. A munkánk miatt hívtak minket vissza, 2010-ben a többség nem a szívére szavazott, hanem az eszére hallgatott, szerintem a többség azért fog kitartani most mellettünk, mert az eszére hallgat” – mondta a műsorvezetőnek Orbán, aki ezután felsorolta, hogy mi minden jót tettek 2010 óta – részben Matolcsy segítségével. Ez szerinte elvitathatatlan érdem, a jegybank gazdálkodásáról pedig valóban nagy vita zajlik, el kell dönteni, történt-e lopás. Mint mondta, „a földerítés zajlik, de az ügy nem néz ki jól.”
Végül szóba hozta Rónai Egon a Tisza adatbotrányát is, amire Orbán azt mondta, hogy szerinte ennek nincs azért a választást befolyásoló szerepe, jelentősége. Megjegyezte: „ez az ügy egy állatorvosi ló”, és egy dolgot tud: aki adatgazda, annak meg kell védeni azokat – legyen ez akár a külügy, akár más. Arra a felvetésre, hogy a kormánymédia jogsértő módon listázta is a Tisza-szimpatizánsokat a nyilvánosságra került lista alapján, Orbán ingerülten reagált és azt kérte a műsorvezetőtől:
ne tolja rám a kormánymédiát, ezt eddig nem csinálta velem, ne tegyen felelőssé olyasmiért, ami önnek nem tetszik, de nem rám tartozik.”
Orbán ezen a ponton ismét ukránozott, mondván, velük fejlesztette a Tisza az applikációt, végül az egész ügyet azzal zárta le, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálat majd fényt derít a részletekre, ha megkapja a jelentést, okosabb lesz. Arra a felvetésre, hogy miért nem áll ki vitázni a hétvégén Győrben a Tisza elnökével, Magyar Péterrel a választás előtt, Orbán azt válaszolta: „nem gondolkodtam rajta egyáltalán, van nekem kihívóm, de azt nem Tisza pártnak hívják, hanem Brüsszelnek.” A felvetésre, hogy Magyarországon nem Brüsszelre, hanem a Tisza pártra fognak az emberek szavazni, Orbán azt válaszolta:
Ezt szeretném világossá tenni, hogy tévednek: Brüsszelre fognak szavazni. A Tisza egy projektum, amit Brüsszelből építettek föl, onnan is finanszírozzák, ott vannak az erőközpontok, amelyek életben tartják.”
Azt is hozzátette: nem lesz vita Magyar Péterrel, és ő maga olyan médiumnak sem nyilatkozik, amit külföldről pénzelnek.
A kegyelmi ügy mennyire fáj még? – kérdezte az interjú vége felé a műsorvezető. Orbán szerint neki az ítélőképesség kicsorbulása fáj – itt a botrány miatt távozni kényszerült, K. Endrének kegyelmet adó Novák Katalin ítélőképességére utalt. Novák magával rántotta az igazságügyi minisztert is – magyarázta Orbán Varga Juditra utalva, és megdicsérte őket: két becsületes nő, akik világszínvonalon és hatékonyan tudták képviselni Magyarországot, az ő elvesztésük nagy fájdalom. Azt mondta, egy időben, majd a jövőben el tudta volna képzelni, hogy Varga Judit lesz az ő utódja, de az elmúlt hetekben-hónapokban ő nem hívta vissza Vargát, mert ő már múltidő.
Orbán Viktor ugyanakkor Magyar Péter hasonló jellemzését már nem vállalta, mondván: „ez nem az én dolgom, néha kénytelen vagyok a politikai csihi-puhi miatt mondani valamit, de nem esik jól.” Arra egyáltalán nem reagált, hogy méltó kihívónak tartja-e Magyart, szerinte méltóság kérdésében a volt feleségét érdemes megkérdezni. Viszont zárásként lelkesen beszélt még a fociról és dicsérte Szoboszlait.
(Nyitóképünkön az ATV stúdiójában Orbán Viktor és Rónai Egon. Fotó: Youtube / ATV)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
