A szívhangtörvény egy rendkívül megosztó kérdés, ám mivel én magam is megosztó személyiség vagyok, úgy érzem, hogy van jogom kifejteni a véleményemet róla. Véleményem szerint ez az utolsó lehetőség egy olyan élet számára, amelyik nem önként jött a világra. Ő egy olyan felelőtlen, de ivarérett pár gyümölcse, akinek a szíve már néhány hetes korától ver, jelezve, hogy itt van. Csak a szívdobogásával tudja kifejezni az életét, ami esetleg érzelmeket vált ki az anyjából. A magzatnak joga van jelezni az életét, és az anyának ezt hallania kell, akár akarja, akár nem. Hegedűs Zsolt a parlamentben arról beszélt, hogy megalázó ez a procedúra a nők számára, miközben a felelőtlen nemi életet nem tartja annak. Ráadásul a világ különböző helyein emberek, így férfiak és nők is, nap mint nap megaláztatásokat szenvednek el, orvosi rendelőkben is, mégsem látunk felháborodást. Azt is megkérdőjelezem, hogy az egészségügyi miniszter pontosan tájékoztatja-e a közvéleményt, mivel téves azt állítani, hogy nem csökkent az abortuszok száma. A legfontosabb, hogy az orvosoknak az élet oldalán kellene állniuk. Jelenleg arról folyik a diskurzus, hogy hagyjuk-e az anyákat anélkül, hogy figyelmeztetnénk a magzat szívverésére, így nem tudják, mi is a tét. Szimpatikus, hogy vannak orvosok, akik nem vállalnak abortuszokat. Az orvosoknak az életet kellene védeniük, nem pedig asszisztálniuk a gyilkosságokhoz. Miért lenne zavaró, ha egy anya tájékoztatva lenne a lehetséges komplikációkról, vagy ha hallhatná a magzat szívverését, hogy átgondolja a döntését? Miért fáj ez annyira? Azzal kellene foglalkozniuk, hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet, és felelősen éljenek szexuális életet. Az oktatási miniszternek pedig fontos lenne a megfelelő felvilágosítás.
Forrás pestisracok.hu
