Vágatlan május Budapesten (Fotó: FŐKERT / Facebook)
A tavasz utolsó hónapjában országszerte egyre több érintetlen gyepfelület figyelhető meg, amelyek nemcsak a beporzóknak kedveznek, hanem új szemléletmód terjedését is jelzik. Gajdos László környezetvédelmi miniszter bejelentése nyomán az önkormányzatok, intézmények és kerttulajdonosok átgondolták a fűnyírás szerepét. A mozgalom hátteréről és budapesti tapasztalatairól Dezsényi Péter főkertész és Ujj Zsuzsanna természetvédő beszéltek.
„A hagyományos, sűrűn vágott, de nem öntözött gyepkezelés már nem működik, különösen Budapesten. A száraz tavaszok és a hosszan tartó hőhullámok rávilágítottak, hogy a rövidre nyírt fű nemcsak elsárgul, hanem a talaj is károsodik. Ez csökkenti a vízmegtartó képességét, romlik a talaj szerkezete, és a szárazságot jobban tűrő növények terjednek el” – nyilatkozta Dezsényi Péter lapunknak.
A klímaváltozás hatásai
A hazai kezdeményezés Gajdos László miniszterhez köthető, aki arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak az Angliából indult mozgalomhoz. Budapest hamar jelezte csatlakozási szándékát, és új fűkezelési protokollt dolgoztak ki. A változás alapja nem csupán esztétikai vagy természetvédelmi szempont, hanem a klímaváltozás sürgető hatása. A fővárosi parkfenntartás irányai közé tartozik, hogy az aktívan használt területeken öntözött, rendszeresen nyírt gyep maradjon, míg más helyeken a természetes gyepek és méhlegelők előtérbe kerülnek.
A főkertész szerint már az első évben kézzelfogható eredményeket hozott a kezdeményezés. „Javult a talaj vízmegtartó képessége, csökkent a párolgás, és olyan növények bukkantak fel, amelyeket a korábbi, rendszeres nyírás miatt nem láthattunk, mint például pipacsok és búzavirágok” – tette hozzá.
Bár sokan pozitívan vélekednek a változásról, a kutyatartók aggályokat fogalmaztak meg a toklász terjedése miatt. Dezsényi Péter kiemelte, hogy új egyensúlyt kell kialakítani. „Szükség van helyekre, ahol lehet sportolni vagy kutyát sétáltatni, ugyanakkor olyan zónákra is, ahol a természet jobban kibontakozhat” – mondta.
A következő évek egyik fő célja Budapest öntözőrendszereinek fejlesztése lehet, ezzel megerősítve a fenntartható gyepkezelést.
Biodiverzitás jelentősége
Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi programfelelőse szerint a kezdeményezés lényege, hogy ráirányítja a figyelmet a városi gyepek természetvédelmi szerepére. „Sokan úgy vélik, hogy a természetes élőhelyek csak a nemzeti parkokban találhatók, pedig városainkban és kertjeinkben is sok ezer faj él” – mondta.
A szakértő hangsúlyozta, hogy Magyarország természetes növényzetének jelentős része eltűnt, így nem engedhetjük meg, hogy csak a védett területekre figyeljünk. Vissza kell hoznunk a természetet azokba a terekbe is, amelyeket mi használunk.
Fűnyírás nem teljes megszüntetése a cél
Ujj Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nem tiltaná meg a fűnyírást ott, ahol a terület aktívan használt. A cél inkább változatos élőhelyek kialakítása, ahol a természet nagyobb teret kap. A növények virágzásának és a rovarok érkezésének figyelemmel kísérése szintén fontos, amely nemcsak természetvédelmi szempontból értékes, hanem a környezettel való kapcsolatunkat is erősíti.
A szaktudós arra figyelmeztetett, hogy sokan még mindig rendezetlenségként értékelik a magasabb füvet, amely sok településen akár szabálysértést vonhat maga után. A Magyar Természetvédők Szövetsége az önkormányzatokkal együttműködve dolgozik a természetbarát gyepkezelés elfogadtatásán. Kompromisszum lehet, ha a magasabb növényzetet egy rövidre vágott sáv keretezi, így láthatóvá téve a tudatos döntést, miközben megőrizzük az élőhely értékét.
Forrás hang.hu
