Pártfinanszírozás átalakítása: Elindul a visszaélések feltárása.

Pártfinanszírozás átalakítása: Elindul a visszaélések feltárása.

(Forrás: MTI / Kocsis Zoltán)

„A Tisza javaslata szerint a jövőben tilos lesz gyűlöletkeltő politikai hirdetéseket elhelyezni, továbbá a villanyoszlopokat sem lehet majd politikai plakátokkal teleaggatni” – jelentette be Magyar Péter kormányfő a Facebookon még a péntek délelőtti kormányszóvivői tájékoztató előtt, ahol Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter is részt vett.

Vitézy elmondta, hogy a kormányülés fő témája az uniós támogatások hazahozatala volt, mivel rekordidő alatt sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal a 16,4 milliárd eurós összeg biztosításáról. Ezen forrásokat a közlekedés, lakhatás és energetikai fejlesztések támogatására fogják felhasználni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a helyreállítási alap, amit az EU a Covid-válság idején biztosított a tagállamoknak, már sokakat segített, hiszen a határidő idén augusztusban lejár. Más országokban már használják is ezeket a forrásokat – a magyar részleg 10 milliárd eurót jelent a 16,4-ből, amely várhatóan megérkezik. Ennek felhasználási tervezetét már az Orbán-kormány is benyújtotta, de a korábbi korrupciós kockázatok miatt a megvalósítás még várat magára. A bizottság négy éve tette közzé a Magyarországnak elvárt szupermérföldköveket, amelyek teljesítése eddig nem volt teljeskörű, ám most ez változni fog, mivel a feltételek mindenki számára áttekinthetők. Vitézy hangsúlyozta, hogy ezek között nem szerepelnek migrációval vagy Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések. A régi terv felülvizsgálata zajlik, az új tervezet véglegesítése a jövő hétre várható, hogy az unió azt elfogadhassa. Ezzel párhuzamosan az Országgyűlésnek el kell fogadnia egy korrupcióellenes jogszabályt, hogy a nyári időszakban érkezhetnek a források.

A miniszter jelezte, hogy 2,6 milliárd eurót már végrehajtott projektekről fog a kormány lehívni, amelyek előfinanszírozását már elvégezte a magyar kormány. Vitézy akként nyilatkozott, hogy az előző kormány a források háromnegyedét hagyta volna veszni, mivel azokat még nem kezdték el megvalósítani.

Ez az alap jelentős költségvetési mozgásteret is biztosít, hiszen a költségvetésbe érkező 2,6 milliárd forint mellett további 1,1 milliárd eurót is átcsoportosít a kormány, amely eredetileg nem ebbe a keretbe volt tervezve. Példaként említette a budapesti CAF-villamosok beszerzését, amely Vitézy szerint nettó plusz uniós forrás.

Az alap 1,5 milliárd euró értékben az elektromos hálózat fejlesztését is támogatja, a cél a megújuló energia arányának növelése a magyar energiarendszer fenntarthatósága érdekében. A kormány augusztus 31-ig egy 2 milliárd eurós tőkeemelést tervez a Magyar Fejlesztési Bankban, amelyből új támogatási programokat kívánnak létrehozni a kis- és középvállalkozásoknak, valamint bérlakás- és kollégiumfejlesztéseket.

A HÉV és vasúti járműpark megújítására 1,8 milliárd eurót fognak költeni, Vitézy megjegyezte, hogy a HÉV-fejlesztés baljós eredményekkel zárult Lázár János tendere miatt, mivel senki nem jelentkezett rá. Az Intercity-vonatokra is lesz pénz, hiszen a flotta állapota szégyenletes, ígérete szerint 200 IC-kocsi cseréjére új flottát fognak hozni.

Továbbá 4,2 milliárd eurós kohéziós alapot is felhasználhat Magyarország, amennyiben teljesíti a korrupcióellenes elvárásokat; ezt közlekedésfejlesztésre és környezetvédelemre akarják fordítani. Jelenleg nehéz helyzetben vannak, mivel Lázár János olyan romos állapotokat örökített hátra, hogy alig van előkészített nagy projekt, amit három év alatt elindíthatnának.

Vitézy kiemelte, hogy történelmi jelentőségű fejlesztési forrást hívnak le, ami az Orbán-kormány alatt „elpazarolt” volna. Nagy szégyennek nevezte, hogy kétmilliárd eurót buktak el az előző kormány miatt, ami 800 milliárd forintot jelent.

Van még további 2,2 milliárd euró, amely befagyasztva volt az akadémiai szabadság romlása miatt. Vitézy ígérte, hogy visszaállítják a szenátusok jogköreit, így fogják teljesíteni az uniós követelményeket, ami lehetővé teszi majd az Erasmus-program újbóli indítását, amelytől az előző kormány fosztotta meg a diákokat, illetve a Horizon-programot is a kutatók számára.

A korrupcióellenes csomagban új vagyonnyilatkozati rendszer is szerepel, amely lehetőséget biztosít a hatósági ellenőrzésekre. Ha valaki kifelejtene egy vadászkastélyt, azt a hatóság ellenőrizheti, továbbá új Btk.-tényállások kerülnek bevezetésre, amelyek kétéves börtönt vonhatnak maguk után a hamis vagyonnyilatkozatok esetén, amit az Orbán-kormány nem valósított meg.

A vádkorrekciós eljárásrend is érvénybe lép, amely lehetőséget ad arra, hogy ha az ügyészség elutasítja a feljelentést, az Integritás Hatóság bírósági eljárást kezdeményezhet.

Szorosabbá válik az összeférhetetlenségi szabályozás is, bevezetésre kerülnek a kockázati alapok és magántőkealapok szabályai, valamint nyilvánosságra kerülnek a tulajdonosi információk, amelyek korábban gátolták az uniós források lehívását.

Vitézy megemlítette, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződéseit is át fogják vizsgálni, például azt, hogy miért kellett dollárban kifizetni Mészáros Lőrinc cégeinek. Szerinte ez állami környezetben nem volt elfogadható. A miniszter ígérte, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket a szerződéseket, még ha ehhez a kínai partnerek hozzájárulása is szükséges. Vitézy Dávid azt is megemlítette, hogy helyreállítják a jogokat, amelyek lehetővé teszik az építési engedélyek átláthatóságát, amit korábban Lázár János megszüntetett.

Köböl Anita szóvivő arról számolt be, hogy a hulladékgazdálkodási koncessziót 35 évre szóló szerződés szabályozza, amit a MOHU irányít. További kérdések merültek fel a koncesszió működésével kapcsolatban, és a kormány részletes jelentést kér a vizsgálatról, amely szeptember 1-ig lezárul.

Közölte, hogy a kormány egy Környezetvédelmi Főhatóság létrehozását javasolja, és júniusra készül az akkumulátoripar és más veszélyes üzemek vizsgálati terve is. Megszűnik az a szabály, amely lehetővé tette, hogy a miniszter saját hatáskörben jelöljön ki akkufeldolgozó üzemeket. Június 30-ig létrejön egy minisztériumok közötti munkacsoport, amelynek célja, hogy a jövőbeli döntések ne politikai alapúak legyenek, hanem világos szabályok alapján történjenek.

A szankciók várhatóak, a kormánynak az a célja, hogy senki se tehessen kárt a környezetben következmények nélkül. Ez az akkuipart és a vegyi ipart, az illegális hulladéklerakást is érinti. A részleteket október 31-ig dolgozzák ki.

A védett erdők védelme érdekében fakivágási moratóriumot is bevezetnek.

Szondi Vanda szóvivő jelezte, hogy szigorítanak a vendégmunkások munkavállalási lehetőségein is. Jelenleg a korábbi kormány által hátrahagyott zűrzavart próbálják megoldani, mivel nem tudják, hány vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Ezek a munkavállalók nyomást gyakorolnak a hazai bérekre. A kormány hosszú távú megoldást keres, de jelenleg is felülvizsgálat zajlik. A kormány módosítani fogja a rendeletét: a munkaerőkölcsönzők korábban gyorsított eljárásban hozhattak munkavállalókat a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából, de ezentúl tiltanak.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a koronavírus alatt beszerezett 17 ezer lélegeztetőgépre vonatkozó szerződéseket újraértékelik, mivel a magyaroknak joguk van tudni, mire költötték az adófizetők pénzét. A vizsgálatot Orbán Anita külügyminiszter végzi, céljuk, hogy minél több információt adjanak át.

Magyar Éva szóvivő arról beszélt, hogy a közszolgáltatóknál vizsgálatok kezdődtek a visszaélések elkerülésére, és a feltárt eseteket nyilvánosságra fogják hozni. A Honvédelmi Minisztériumnál kezdik a vizsgálatokat, amely során ügyeket tárnak fel, mint például a kézigránát-ügy és a kecskeméti reptérről eltűnt alkatrészek esete. A beszerzések hátterét is átvizsgálják.

Továbbá átalakítják a politikai pártok állami finanszírozási rendszerét. A kormány tagjai egyetértenek abban, hogy a támogatás mértékét a pártok támogatottsága határozza meg, így ösztönözve őket, hogy saját forrást teremtsenek.

A kormány nem tervezi a 13. és 14. havi nyugdíjak megkurtítását – nyilatkozta Köböl Anita. Ugyanakkor a nyugdíjrendszert drágának és igazságtalannak tartják, ezért célzott támogatásokat fognak biztosítani a rászorulóknak, emelik a nyugdíjminimumot 120 ezer forintra, valamint bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

Vitézyt a légiközlekedés felelősségéről kérdezték, válasza szerint ahhoz az államtitkárhoz fog tartozni, aki a közösségi közlekedéssel is foglalkozik, akit még keresnek. Vitézy kijelentette, hogy a budapesti reptéren a futópálya-kapacitás megfelelő, de a terminál bővítésére szükség lesz az utasforgalom növekedése miatt.

Forrás hang.hu