A józsefvárosi Diószegi utca egyik háza, amelyet az állam kisajátítani szándékozik (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)
„Egy törvénytervezet révén véget vetünk egy botrányos és lelkiismeretlen helyzetnek. Ez a körzetemet érinti, és jól mutatja az Orbán-kormány embertelen és önkényes működését” – közölte Facebook-oldalán Bódis Krisztina, a Miniszterelnökség társadalompolitikai koordinációért felelős kormánybiztosa, bejelentve az előző kormány által tervezett ingatlankisajátítások megszüntetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése miatt.
Ahogy a sajtó korábban részletesen beszámolt róla, Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban több éve vár a sorsára 200 család. Ők rossz állapotú önkormányzati lakásokban élnek, és hosszú ideje nem látják a körülményeik javulását. A helyi önkormányzat tervezett rehabilitációkat az érintett épületekre (a Diószegi utcában és más helyszíneken), azonban 2024-ben az előző kormány úgy határozott, hogy bővíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és e folyamat keretében kisajátítja a Diószegi utcai ingatlanokat is. Az állam elvileg kártalanította volna az önkormányzatot, míg a kerület gondoskodott volna arról, hogy a lakók cserelakásban vagy kompenzációval rendelkezzenek. 2022 júniusában azonban, Ferencz Orsolya fideszes országgyűlési képviselő kezdeményezésére, a Parlament elfogadott egy törvényt, amely szerint nem az önkormányzat, hanem az állam foglalkozott volna a rossz állapotú, részben életveszélyes épületek lakóival. Ez a módosítás azt is jelentette, hogy a lakóknak nemcsak 2026. januárig, hanem 2027-ig kellett volna várniuk a megoldásra. A józsefvárosi polgármester 2025 szeptemberében nyújtott ígéretet a lakók támogatására egy sajtótájékoztatón.
A Tisza Párt képviselői június 2-án nyújtottak be egy törvényjavaslat-csomagot, melyben az érintett kisajátításokra is kiterjedtek. (A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása – a szerk.)
Az egyik javaslattevő, Bódis Kriszta Facebook-bejegyzésében így fogalmazott: „az állam az önkormányzat feje fölött döntött arról, hogy ezt a területet lebontja, hogy itt építkezzen. A kampány alatt a kormány lakást és kárpótlást ígért a lakóknak, anélkül, hogy a lakások vagy a pénz rendelkezésre állt volna”.
A Magyar Hang információi szerint eddig 36 család kapott cserelakást a környéken. A pontos adatokért keresztül szerettük volna elérni a VIII. kerületi polgármesteri hivatalt, de ők egyelőre türelmet kértek, hivatkozva arra, hogy „még vannak bizonytalanságok” az ügyben. Az önkormányzat sajtófőnöke, Békési Zsuzsanna annyit osztott meg, hogy „a józsefvárosi lakásbérlők érdeke, biztonsága és tájékoztatása elsődleges, és amennyire lehet, felkészülünk a várható változásokra”. Békési a figyelmünket felhívta az önkormányzat június 4-i közleményére, amely szerint az állami kisajátítás visszavonása esetén is folytatják az érintett épületek kiürítését, és közzétették a rendelet tervezetét, amelyhez várják a lakosság véleményét.
A júniusi ülésen a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezet szerint a bérlők igényelhetnének kisebb vagy nagyobb alapterületű lakást is. Ha az elfogadott cserelakás legalább 5 nm-rel kisebb, az önkormányzat pénzbeli térítést fizetne, míg ha legalább 15 nm-rel nagyobb, a bérlőnek kellene ezt fedeznie. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők választásuk szerint pénzbeli kártalanítást is kaphatnak a cserelakás felajánlása helyett, melynek összege a lakás becsült forgalmi értékének 50-70%-át teheti ki, amit a bizottság határoz meg.
„Nagyon fontos lenne bevonni az érintetteket képviselő civilszervezeteket a döntésekbe” – nyilatkozta a Magyar Hangnak Bolba Márta lelkész, aki segített megalapítani a Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösséget. A lelkész hangsúlyozta, hogy „ha a Tisza Párt komolyan gondolja a részvételt, akkor nem teheti, hogy egy Facebook-videóban bejelenti a törvénytervezetet, anélkül, hogy megkeresné a helyi érdekvédelmi közösséget, amely évek óta foglalkozik a problémával.” Illusztrálva szavait, felidézett egy esetet, amikor egy mozgáskorlátozott bérlőnek és kerekesszékes gyermekének két, emeleti lakást ajánlottak, amit vissza kellett utasítaniuk. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében fontosnak tartja a helyi civilszervezet bevonását, mivel még a jó szándékkal eljáró önkormányzat is tévedhet információhiány miatt – hangsúlyozta a lelkész. Hozzátette: az önkormányzat valóban szervezett lakossági fórumot, de szerinte sokkal eltérőbb a helyzet, ha a lakók egy önkormányzati helyiségben, az önkormányzat által szervezett egyeztetésen egyenként szólalnak fel, mintha független érdekvédelmi szervezet keretein belül közösen képviselik érdekeiket az önkormányzattal szemben.
Forrás hang.hu
