„Amikor elvállaltam ezt a feladatot, kértem, hogy a minisztérium neve tartalmazza a gyerek szót. Ezzel szerettem volna hangsúlyozni, hogy a gyerekek kerültek a középpontba, nemcsak a szemléletváltás miatt, hanem a struktúrában is” – nyilatkozta Lannert Judit, az oktatásért és gyermekügyekért felelős miniszter a Koragyerekkori Platform második országos konferenciáján. Eredetileg oktatáskutatóként indult volna a rendezvényen, de Magyar Péter miniszterré nevezte ki. A konferencián beszélt még Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkár, és Bódis Kriszta, társadalompolitikai koordinációért felelős kormánybiztos. A rendezvény szervezői említették, hogy korábban nehézségekkel küzdöttek, hiszen az előző kormány nem támogatta őket, de a váltással az a gyerekközpontú megközelítés, amit ők képviseltek, elismertebbé vált.
Lannert hangsúlyozta, hogy Magyarországon először jött létre külön államtitkárság a koragyerekkor számára. A kutatások szerint minél korábban fektetünk be a gyerekek támogatásába, annál szebb gazdasági hozamai lehetnek, különösen a hátrányos helyzetű családok esetében. Ennek ellenére a magyar finanszírozás „nagyon torz”, hiszen a felsőoktatásban jutó források a nemzetközi átlaghoz képest magasak, míg az alsóbb szinteken az állam feleannyit költ a gyerekekre. „Azt hiszem, ezt a rendszert teljesen meg kell fordítani. Nem véletlen, hogy a miniszteri kommunikációmban először a szakemberekkel, a fiatalokkal és a szülőkkel beszélek, a rektorok még várnak.”
Kereki Judit elmondta, hogy a Tisza-kormány és a Koragyerekkori Platform munkája között nagy az összhang, mert mindkettő a koragyerekkor fontosságát emeli ki, és hangsúlyozza az ágazatok közötti együttműködés szükségességét. Bemutatta a 2021-ben indult Gyermekút programot, amely a hátrányos helyzetű gyermekek egészségügyi vizsgálatait és gyógypedagógiai fejlesztéseit célozza, hosszú távon pedig egy koordinált, integrált ellátási rendszer kialakítását tervezik.
Bódis Kriszta a terepen dolgozó szakemberek tapasztalatának összegyűjtését tartotta fontosnak a rendszerszintű változások eléréséhez, hogy azok jelöljék meg, milyen intézményi és jogi változtatások szükségesek. Kormánybiztosként az a feladata, hogy a szakmában már meglévő víziót stratégiává alakítsa. Beszélt a 20 éve működő Van Helyed Rendszerről, amely a szükségleteken alapuló, hosszú távú támogatást nyújt a gyermekeknek és családjaiknak.
Kiemelte, hogy nem a modell országos másolása a cél, hanem azoknak az alapelveknek a alkalmazása, amelyek bizonyítottan elősegítik a gyerekek fejlődését, mint a korai támogatás és az egyéni szükségletekre szabott segítségnyújtás. Bódis hangsúlyozta, hogy a Van Helyed Rendszer hatásvizsgálatai igazolták, hogy képes megszakítani a mélyszegénység és kirekesztettség körforgását. A programban részt vevő gyerekek nagyobb valószínűséggel végeznek el általános iskolát, folytatják a középiskolában tanulmányaikat és jutnak be a felsőoktatásba. A rendszer egyik legfontosabb eleme a patrónusi rendszer, ahol pedagógusok és szociális szakemberek kísérik a gyerekeket az iskolakezdésig. „Azt szeretnénk országosan elérni, ami a Van Helyed Rendszerben már bizonyított: egy olyan, a gyermekek szükségleteire épülő, folyamatos támogatást, ami társadalmilag és gazdaságilag is eredményes.”
Forrás telex.hu
