Cikkünk folyamatosan frissül.
A kormány kedden este egy 110 oldalas, részletes törvényjavaslatot adott be, amely lehetővé tenné Magyarország számára, hogy hozzájusson 6000 milliárd forintnyi uniós forráshoz. A javaslat célja, hogy a magyar kormány teljesítse az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó szupermérföldköveket, amelyekhez az Európai Bizottság a blokkolt források feloldását köti.
Bár a szupermérföldköveket már 2022-ben meghatározták, az Orbán-kormány nem tudott Brüsszel számára megfelelő jogszabályokat elfogadtatni. A pénzek felszabadításáról szóló politikai megállapodás május végén született, amelyet a most benyújtott drasztikus törvénymódosítások megerősítenek. A jogszabálycsomagot Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette elő, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter.
Magyar Péter egy külön videóban ismertette a salátatörvény legfontosabb elemeit, kiemelve, hogy az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése a legismertebb újítás. A hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál ellen éppen most indult eljárás hűtlen kezelés miatt. A javaslat szerint, ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, az Integritás Hatóság kezdeményezheti a bírósági eljárás folytatását, ha uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseknél problémát észlel.
Célzott ellenőrzéseket is végezhet a hatóság, ha valaki hiányosságokat tüntet fel a vagyonnyilatkozatában, illetve vizsgálhatja a vagyongyarapodás forrását.
A törvényjavaslat jelentős módosításokat tartalmaz a vagyonnyilatkozati rendszerben is. Törvényjavaslat értelmében a közéleti szereplőknek részletesebben kell beszámolniuk vagyoni helyzetükről. A kör is bővül, így ha Orbán Viktort újra megválasztják a Fidesz elnökének, neki is meg kell tennie a szükséges nyilatkozatokat.
A javaslat rögzíti, hogy a központi költségvetésből részesülő politikai pártok vezetőinek is vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, ennek elmulasztása esetén az állami támogatásuk felfüggeszthető.
A vagyonnyilatkozati kötelezettségek szigorodnak a köztársasági elnökre, kormánytagokra, képviselőkre és polgármesterekre is. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatai nem lesznek nyilvánosak, de az Integritás Hatóság hozzáférhet azokhoz.
Jó hír, hogy a nyilatkozatok ezentúl kereshetők lesznek, a javaslat melléklete minta formájában is tartalmaz információkat.
Súlyos következményekkel jár, ha valaki szándékosan félrevezeti a hatóságokat, például megbízatása is megszűnhet. A nem szándékos hibák esetén is bírságot szabhatnak ki, amely elérheti az 5 millió forintot. A vagyonnyilatkozat elmaradása akár egy év börtönbüntetést is vonhat maga után, míg a vagyont eltitkoló személyek esetében a büntetés akár két év is lehet.
A törvényjavaslat a közbeszerzési szabályokat is szigorítja. Az Orbán-kormány vállalásainak részeként az egyszereplős tenderek csökkentése kiemelt cél, amely továbbra is érvényben marad. Az egyajánlatos tenderek elfogadhatatlanok, kivéve, ha a piac szerkezetéből adódóan ez szükséges.
A szabályozás pontosítja az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint bővíti a közzétételi kötelezettségekkel érintett szervek és közzéteendő adatok körét. A Közbeszerzési Döntőbizottság vezetői is kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, akárcsak a velük közös háztartásban élők.
Az átláthatóság növelése érdekében a pénzmosás és terrorizmus elleni törvény módosítása révén a zártkörű befektetési alapok esetében is azonosítani kell a végső tulajdonosokat, akik legalább 25% részesedéssel bírnak, és figyelembe kell venni azok irányítási jogait is. Az Integritás Hatóság kockázatelemzési alapon vizsgálatot kérhet ezeknél a tőkealapoknál.
A tulajdonosi struktúrák azonosításával a magyar jogrendszer egy uniós irányelvet ültet át, amely könnyebbé teszi az összetett tulajdonosi helyzetek feltárását. Az első adatközlésre 2026. október 5-ig van szükség.
A törvényjavaslat említést tesz a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról is, amelyeket az oktatási tevékenység hiánya miatt várhatóan megszüntetnek. Az alapítványok, amelyek nem folytatnak felsőoktatási tevékenységet, augusztus 31-ig bezárásra kerülnek, míg az egyetemi alapítványok esetében egy éves haladékot adnak, amely alatt helyreállítják autonómiájukat. Az állami vagyont egy elszámolási biztos segítségével visszajuttatják az államhoz.
A törvényjavaslat további alapítványok megszüntetését tervezi, a következők benne szerepelnek:
– Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
– Hauszmann Alapítvány
– Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
– Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
– Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
– Közép-európai Oktatási Alapítvány
– Magyar Kultúráért Alapítvány
– Makovecz Campus Alapítvány
– Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
– MOL – Új Európa Alapítvány
– Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
– Batthyány Lajos Alapítvány
– Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
– Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
– ZalaZONE Alapítvány
Forrás hvg.hu
