Májusban derült fény rá, hogy a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést kötött alig két hónappal az országgyűlési választások előtt a Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc alapítványával. Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt novemberben hozták létre közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) formájában, de amint kiderült a horribilis összeg, Magyar Péter egyből közölte, a szerződést felbontják, az addig kifizetett valamivel több mint 22 milliárd forintot visszakérik. Most azonban kiderült, sokszorosan nagyobb összegről van szó, amiről eddig tudni lehetett.
A Telex közérdekű adatigényléssel fordult a Tanács Zoltán vezette újonnan felállt Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz, ez a tárca kapta meg ugyanis az átadás-átvételkor azokat a dokumentumokat, amelyekben a korábbi Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Krausz Ferenc-féle alapítvány között létrejött szerződés is szerepel. Eszerint a szerződés 25 évre szól, a megállapodás az együttműködés alapelveit rögzíti, míg a konkrét támogatási összegekről három–hat évente külön szerződések rendelkeznek.
Amennyiben a támogatás éves szintje a teljes időszak során megegyezne a jelenlegi, hat évre szóló szerződésben meghatározott összeggel, a 25 éves keretmegállapodás összértéke meghaladhatná az 1087 milliárd forintot.
A szerződés szerint az állam vállalja, hogy az egyes szerződéses időszakok között a finanszírozás maximális mértékét legfeljebb 3 százalékkal csökkenti, miközben a támogatás összegét évente az inflációhoz igazítja, legfeljebb 8,5 százalékos emeléssel. A már megkötött hatéves szerződés adatai alapján a teljes, 25 éves időszakra jutó támogatás nagyságrendje becslések szerint 1005 és 1600 milliárd forint között lehet.
A keretmegállapodás ráadásul előírja, hogy annak lejárta előtt két évvel a felek újabb, a következő 25 évre szóló megállapodást kötnek. Vagyis a KIM nemcsak 25, hanem akár 50 évre is biztosíthatta volna az alapítvány finanszírozását. Emellett a rendszer felső korlát nélküli abból a szempontból is, hogy az alapítvány további közfeladatokat vállalhat, amelyek ellátását az állam külön szerződések alapján finanszírozhatja.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a lapnak azt mondta, nem világos, mi indokolja, hogy ezeket a közfeladatokat magánjogi szerződés keretében, az államon kívül szervezzék meg, illetve, hogy ez a modell miért lenne hatékonyabb az állami ellátásnál. Szerinte az sem egyértelmű, milyen alapon határozták meg a feladatok finanszírozási igényét. „Ami nekem súlyosan hiányzik a szerződésekből, az a közpénzt védő garanciák. Mi van akkor, ha nem teljesít ez az alapítvány? Mi védi az államot ebben az esetben? Egyáltalán, hogyan mérik a teljesülést? Azt látom persze, hogy el kell számolni a támogatással, és a közfeladatok teljesítéséről be kell számolni, de mi van abban a nem várt esetben, ha nem ad számot az alapítvány, vagy ha nem jól teljesít? Ki ellenőrzi az indikátorok és a mérföldkövek előrehaladását?” Ligeti szerint a konstrukció ebben a formában billeg, egyoldalúan az alapítványnak kedvez, miközben a közpénzek felhasználását is kockáztatja.
(Borítókép: Hankó Balázs (j) és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Gödöllői Királyi Kastélyban 2026. február 20-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
