Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, beszédet tart a 97. Ünnepi Könyvhét nyitóünnepségén a Vörösmarty téren, Budapest szívében, 2026. június 11-én. (Forrás: MTI/Bruzák Noémi)
„Biztosítani fogjuk a könyvpiac szabad működését, széleskörű konzultációt kezdeményezünk a szabályozásáról, felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását, és felülvizsgáljuk azokat a jogszabályokat, amelyeket a Fidesz-KDNP politikai érdekek által, a gyermekvédelem álcája mögé bújva hozott” – jelentette ki a miniszter csütörtökön a könyvhét megnyitóján, az MTI beszámolója szerint.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány felülvizsgálja az e-könyvek és a hangoskönyvek áfáját, valamint állami támogatási programot indít pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára. A minisztérium részt kíván venni az oktatási tárca tankönyvpiac-liberalizálási kezdeményezésében, és tervezi egy fordítástámogatási csomag bevezetését. Kiemelte, hogy a perifériára szorult szakmák és alkotók számára valódi párbeszédet kívánnak kezdeményezni. A miniszter megemlítette, hogy az olvasás és az olvasáskultúra, valamint az irodalom elérhetősége közérdeket képvisel, hasonlóan az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz, azonban a korábbi rendszer ezen területekkel nemtörődöm módon bánt. „Ma azért vagyok itt, hogy elnézést kérjek az előző miniszterek és kormányok nevében a terület elhanyagoltsága miatt. Közösen, a jövőre nézve helyreállíthatjuk mindazt a kárt és szabadságmegvonást, hogy a könyvek új korszakot nyithassanak a kiemelkedő magyar irodalom számára” – mondta. Hozzátette: „Büszkék vagyunk, hogy a két magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre és Krasznahorkai László a világ elé tárta a magyar irodalmat.”
A miniszter rámutatott, hogy a diktatúrák félelemmel alkalmaznak cenzúrát, korlátozva a sajtót és az irodalmat, hiszen a könyv és az írás a szabadság forrása. „Sajnálatos, hogy a magyar irodalom nemzetközi jelenlétét az előző kormány több mint másfél éven keresztül fokozatosan csökkentette, és igyekezett saját politikai elképzeléseinek megfelelő canon-t kialakítani, önkényesen választotta ki a támogatható szerzőket, míg másokat kiszorított. Az ország korábbi vezetése súlyos bűnöket követett el a kultúra terén, beleértve az irodalmat is; csupán a könyveink fóliázásával foglalkoztak” – fűzte hozzá.
Tarr Zoltán arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány a kultúra fejlesztését nemzeti célnak tekinti, és együttműködve a szakmával dolgozni fognak a vidéki könyvesboltok megtartásáért és a könyvtárak megerősítéséért. „Kultúra békéjén fogunk dolgozni, de elkötelezettek vagyunk a Gyurcsány-Orbán rendszer kulturális bűneinek feltárásában, a felelősök nevének megnevezésében, és a jogi eszközök kihasználásával próbáljuk kezelni azok következményeit. A jövő kultúráját a szabadságra, párbeszédre és szakértelemre építjük, ami megérdemli, hogy végre fellélegezzen” – tette hozzá.
A megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt, aki kiemelte, hogy tavaly nemcsak Krasznahorkai László kapott irodalmi Nobel-díjat, hanem nemrég Nádas Péter a legmagasabb német állami kitüntetést is megkapta. „Örömmel látom, hogy a magyar könyvszakma túlélte a nehéz éveket. A Vörösmarty téren látható, hogy a magyar könyv él, és ünnepeljük azt is, hogy az előző korszaknak vége, és most a támogatás növekedhet” – fejtette ki.
A 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóját David Szalay, magyar származású angol író indította el a Vörösmarty téren. Az eseményre jelent meg a „Test” című regénye, amely tavaly elnyerte a legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat.
Forrás hang.hu
