Az Európai Unió új migrációs paktuma életbe lépett, amely egységes rendszert alakít ki a menedékkérők tagállamok közötti elosztására. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy ez a rendszer Magyarország számára több szempontból is kedvezőtlen következményekkel járhat.
A paktum súlyos kötelezettségeket róhat hazánkra. Dócza szerint a legfőbb kihívás, hogy Magyarországnak 7716 menedékkérő ellátására alkalmas infrastruktúrát kell fejlesztenie és fenntartania. E létesítményeket akkor is üzemeltetni kell, ha éppen nem tartózkodnak ott menedékkérők, ami jelentős többletköltségeket vonhat maga után.
Az uniós szabályozás alapján a migrációs nyomás alatt álló országoknak háromféle támogatás áll rendelkezésükre: menedékkérők átvétele, technikai segítségnyújtás vagy pénzügyi hozzájárulás. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország jelenleg nem tapasztal jelentős migrációs nyomást, ezért arányos hozzájárulást kellene vállalnia a rendszer keretein belül.
Dócza arra is figyelmeztetett, hogy ha az érintett országok nem kérnek technikai támogatást, más tagállamoktól kérhetik menedékkérők átvételét vagy pénzügyi támogatást. Az új rendszer valódi működőképessége valószínűleg csak egy újabb, 2015-öshöz hasonló migrációs válság esetén derül majd ki.
Több tagállamban még folyamatban van a szükséges jogszabályok átültetése, és az Eurodac biometrikus adatbázis fejlesztése is késlekedik, ami további kérdéseket vet fel az új rendszer gyakorlati megvalósításával kapcsolatban.
A hosszú távú tervek között szerepel, hogy az Európai Unió a Nyugat-Balkán szerepét is hangsúlyozná az illegális migráció kezelésében, bővítve a Frontex hatáskörét, és erősítve a együttműködést Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia hatóságaival.
Amikor arra kérdezték, hogy az új rendszer ösztönözheti-e a migrációt, a szakértő megjegyezte, hogy egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték erre. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nyugat-balkáni útvonalon tavaly 42%-kal csökkent az illegális migráció, de a közel-keleti helyzet, különösen Irán és Afganisztán, a jövőben újabb nyomást gyakorolhat Európára.
Forrás www.origo.hu
