Egy pillanat elegendő volt ahhoz, hogy Győri Anikó élete végleg megváltozzon. A hétköznapi családanya éppen az autópályán haladt, amikor a kocsija durrdefektet kapott. Az irányíthatatlan jármű súlyos balesetet okozott, amit végül azzal kellett következnie, hogy Anikónak amputálni kellett a bal lábát. Ráadásul lánya is vele utazott az autóban, ami tovább fokozza a tragédiát, de Anikó a fitneszben lelt új inspirációra.
Anikó naponta azon dolgozik, hogy elősegítse az elfogadást és a társadalmi integrációt: szépségversenyekre is jár, fitneszmodellként pedig nemcsak a mozgáskorlátozott embereket motiválja az egészséges életmódra. A baleset napja még mindig élénken él az emlékezetében.
„Minden másodpercen belül történt. Nem volt időm gondolkodni vagy reagálni. Csak a hatalmas csattanásra emlékszem, aztán minden káosszá és sötétséggé változott” – idézte fel Anikó.
Az orvosok hosszú órákon keresztül harcoltak az életéért. A család ekkor még reménykedett a felépülésében, de hamar kiderült, hogy az egyik lábát nem tudják megmenteni. Kislánya nem sérült meg, de a baleset traumája még mindig él mindkettőjükben.
„Amikor megtudtam, hogy amputációra lesz szükség, úgy éreztem, mintha összeomlott volna a világ körülöttem. Sírtam, dühös voltam, és nem tudtam elképzelni, mi jön ezután” – mondta.
A legnehezebb időszakban a gyermekei adtak neki erőt, különösen a lánya, aki szintén megélte a baleset traumáját.
„Tudtam, hogy nem adhatom fel. Anyaként felelősségem volt, hogy megmutassam neki: a legnehezebb helyzetből is fel lehet lábalni” – tette hozzá.
A felépülés hosszú és küzdelmes folyamat volt. Anikónak hónapokat kellett rehabilitációval töltenie, újra kellett tanulnia járni, alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez, és el kellett fogadnia azt a testet, amit a baleset után látott a tükörben.
Sokan talán visszahúzódnának, de ő épp ellenkezőleg, a sportban találta meg azt az erőt, ami segített visszanyerni az önbizalmát. Kezdetben a gyógyulás miatt kezdett edzeni, később viszont a mozgás élete szerves részévé vált.
„Megkaptam a műlábamat, és elkezdtem járni. Rengeteget edzettem, minden edzés újabb győzelem volt. Nem másokkal versenyeztem, hanem önmagammal. A célom az volt, hogy napról napra erősebb legyek, és az amputáció után újra tudjak járni” – mesélte.
Forrás ripost.hu
