A világ jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedben, különösen az Európával kapcsolatos bevándorlási kérdésekben, de a kiváltó okok nem csökkentek, sőt, még fokozódtak, a migrációs nyomás továbbra is fennáll. Az eddigi tapasztalatok új irányba terelték Európa hozzáállását, ami két éve a migrációs és menekültügyi paktum elfogadásával csúcsosodott ki – ezt nehéz többséggel fogadta el az Európai Parlament, miközben Magyarország és Lengyelország ellenszavazott a tagállamok tanácsában. A konszenzus eléréséért áldozatokra is szükség volt, így alapvető paradigmaváltásról nem beszélhetünk. A kötelező rendelet 2023. június 12-én lépett érvénybe, azonban az EU-tagállamok még messze állnak attól, hogy a benne foglaltakat megvalósítsák, hiszen a reformok jelentős felkészülést igényelnek.
A paktum alapelvei közé tartozik, hogy nehezíti az unióba való belépést, egyszerűsíti a kitoloncolást, fokozza az elzárás lehetőségét, és gyorsítja az eljárásokat. Az új határellenőrzési eljárás, amely fizikai értelemben az országban, jogilag pedig kívül zajlik, egy hétnapos előszűrést követően két részre oszlik: akiknek van esélyük nemzetközi védelemre, hagyományos eljárásban kerülnek elbírálásra, míg a várhatóan elutasítottakat elzárják és legfeljebb 12 hétig vizsgálják, indokolt esetben kitoloncolják őket. Az első csoport létszámára nincs korlátozás, azonban a másodikra vonatkozóan az uniós kvóta összesen 30 ezer férőhelyet határoz meg.
A kötelező szolidaritási mechanizmus bevezetésével a befogadási kvóták alapján egy adott országba érkező menedékkérők elhelyezését, 20 ezer euróért való megváltását vagy a rendszer működtetésének támogatását irányozzák elő. Az Eurodac nevű biometrikus rendszer bevezetésével a tagállamok közösen adatbázist tarthatnak a határaikhoz érkezőkről.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezetője az HVG-nek elmondta, hogy bár a paktum jogilag a szigorítás irányába mutat, sok eleme független a tagállamok intézkedéseitől, például a visszatoloncolásoktól. Hozzátette, hogy a paktum egyes elemei, mint az Eurodac, önállóan is működőképesek, azonban a reform többi része egymásra épül, így csak komplex módon lehet eredményes.
Jelenleg egyetlen tagállam sem áll készen, és Magyarország sem tett komoly lépéseket a paktum végrehajtása érdekében. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése alapján Csehország, Litvánia, Finnország és Svédország viszonylag jól áll, míg Bulgária, Németország, Lengyelország és Olaszország hátul kullognak a határellenőrzési központok létrehozásában, Görögország pedig még kijelölni sem tudta a helyszíneket. Az adatok szerint Magyarország a legkevésbé felkészült tagállam, ami nem meglepő, hiszen a Fidesz-kormány az Eurodac kivételével nem indított el semmilyen lépést.
Forrás hvg.hu
