A tüdőrákot a betegek kétharmadánál előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, mivel a betegség kezdetben nem mutat tüneteket – mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet igazgatója egy sajtótájékoztatón, ahol a HUN-CANCER-EPI kutatás eredményeit ismertették.
A köhögés jellemzően a betegség negyedik stádiumában jelentkezik, ami miatt a páciensek orvoshoz fordulnak, de ebben a fázisban a tüdőrák már áttéteket is adhat más szervekbe (mint például a máj, csontok, agy vagy másik tüdő), ezért kiemelten fontos a megelőzés és a korai diagnózis – hangsúlyozta.
„Minden órában egy tüdőrákos beteg halt meg Magyarországon” – emelte ki a főigazgató. A daganatok kialakulásáért a különböző kockázati tényezők közül 20%-ban a dohányzás felelős, a második helyen az elhízás, a harmadikon pedig a túlzott alkoholfogyasztás áll.
Bogos elmondta, hogy ha sikerülne megszüntetni a dohányzást, akkor a 40–69 éves korosztályban a megelőzhető tüdődaganatok száma 40%-kal csökkenne, ami 2023-as adatok alapján 13 ezer esetet jelentene.
Az utóbbi időszakban politikai ciklusokon átívelő intézkedések léptek érvénybe a dohányzás ellen, többek között a 1999-es nemdohányzók védelméről szóló törvény, a 2003 óta érvényben lévő reklámtilalom, és a legfontosabb, a 2012-es teljes beltéri dohányzástilalom.
Bogos szerint ez utóbbi intézkedés jelentős változást hozott, mivel a passzív dohányzás csökkent, különösen a középkorú lakosság körében, így kevesebb a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedés.
A dohányzással kapcsolatos daganatok, mint a tüdőrák, gége- és nyelőcsőrák előfordulása 2011 és 2023 között 30%-kal csökkent a férfiak, és 12%-kal a nők körében – emelte ki Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem docense.
A kutatás során a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő adatait használták. Az életkor szerinti bontás még kedvezőbb eredményeket mutatott: a 40–59 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása több mint 60%-kal, míg a nőknél 50-60%-kal csökkent.
Kiss Zoltán szerint ezzel párhuzamosan a halálozási adatok is javultak, mivel a 40–59 éves férfiak és nők esetében évente 7000 fővel csökkent a dohányzással kapcsolatos daganatos halálozás.
A szakember hangsúlyozta, hogy jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok Magyarországon, ezért fontos lenne hasonló kutatások és népegészségügyi lépések végrehajtása ezen a területen is.
Az egészségügyi szakemberek régóta vitatják, hogy a hazai egészségügyi adatok rendkívül értékesek, de jelenlegi formájukban nehezen felhasználhatóak a hasonló kutatásokhoz. Köveskuti István adatkutatási szakember szerint a hatékony megelőző lépések érdekében szükséges lenne például az EESZT rendszerében gyűjtött adatok felhasználása is.
Forrás hvg.hu
