Civil szervezetek kérik, hogy a kormány és parlamenti bizottságok tagjai töröljék azokat a törvényeket, melyekkel a korábbi országgyűlési többség korlátozta a Pride felvonulások és más, a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató rendezvények megtartását – jelentette be a Háttér Társaság.
A javaslatot többek között az Amnesty International Magyarország, a Diverse Youth Network, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért küldte el Magyar Péter miniszterelnöknek, Görög Márta igazságügyi miniszternek, Ruff Bálint kancelláriaminiszternek, valamint az Igazságügyi, Rendészeti és Társadalmi Részvétel Bizottságának tagjainak.
A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy egy demokratikus jogállamban nem helyénvalók azok a törvények, amelyek miatt békésen gyülekező állampolgárok ellen büntetőeljárások indultak, és súlyos bírságokkal fenyegették őket. A közlemény felhívja a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban a gyermekvédelminek nevezett, a civilek által homofóbnak és transzfóbnak tartott törvény egyik rendelkezését uniós jogellenesnek találta. Ez a szabály tiltotta, hogy 18 éven aluliak számára hozzáférhető legyen bármilyen ilyen jellegű tartalom.
A civilek szerint ez a rendelkezés volt a gyülekezési törvény módosításának alapja is, aminek következtében a rendőrség megtiltotta olyan gyűlések megtartását, ahol a homoszexualitás vagy a transzneműség megjelenik. Bár az idei Budapest Pride felvonulást a rendőrség már tudomásul vette, a szervezetek úgy vélik, hogy a gyülekezési törvény egyik paragrafusát hatályon kívül kell helyezni, hogy a jövőben ne lehessen az alapja hatósági intézkedéseknek.
A közlemény kitér arra is, hogy a Fidesz–KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik által alkotott országgyűlési többség módosította a szabálysértési törvényeket, lehetővé téve a bírságok kiszabását azok számára, akik a tilalom ellenére részt vesznek a Pride felvonulásokon. A civilek kifogásolják, hogy a bírság megfizetése akkor is kötelező, ha az érintett megtámadja a döntést, mivel a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
Továbbá, a civil szervezetek úgy vélik, hogy a bírságokat állami gyermekvédelmi célokra fordítani előíró szabály is propagandacélokat szolgál, ezért ennek eltörlését is kérik. A javaslat megemlíti az automatizált arcfelismerés kérdését is. A civilek állítják, hogy a 2025-ös törvénymódosítás lehetővé tette a rendőrség számára, hogy bármilyen szabálysértés esetén arcfelismerő technológiát alkalmazzon, annak nyilvánvaló célja pedig a Pride rendezvényeken való részvétel megakadályozása volt.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az arcfelismerő technológia bevezetésére vonatkozóan nem zajlott társadalmi konzultáció, ezért a civilek kérik, hogy a törvényt állítsák vissza a módosítás előtti állapotába, és később indítsanak társadalmi egyeztetést arról, milyen esetekben indokolt a technológia alkalmazása. Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ már korábban is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a gyülekezési törvény módosítása miatt, különösen a Pécs Pride ügyében.
Forrás 24.hu
