Lehet-e újra életre kelteni a V4-et, a visegrádi országok együttműködését? A központi kérdés, hogy a magyar, szlovák, cseh és lengyel érdekek között található-e olyan közös alap, amely motiválná ezeket az államokat a (újabb) összefogásra. A geopolitikai érdekek ütközése miatt nehéz egységet teremteni, így a V4 csak akkor lehet ismét eredményes, ha a regionális gazdasági és infrastrukturális kihívásokra helyezi a hangsúlyt.
A visegrádi országok szövetségét 1991-ben hozták létre, de évtizedekig szinte életképtelen volt. A NATO- és EU-csatlakozás során a négy állam együttműködött és megosztotta tapasztalatait, de valószínűleg nem alakult ki jelentős közös akció.
2010 után indult el a V4 újjáéledése, amikor a négy ország összehangolta geopolitikai és gazdasági érdekeit a EU-s viták során. Különösen fontos szerepet játszottak a migrációs válság során, Ursula von der Leyen bizottsági elnök megválasztásának időszakában és az uniós költségvetési tárgyalások alatt. Ebben segített, hogy a négy államban hasonló populista vezetés volt, így egyfajta ideológiai közösséggé váltak.
Bár az EU-n belül a négy ország támaszkodott egymásra, a legelső feszültség a lengyel és magyar kormány között alakult ki, akik egyébként azonos ideológiai alapokon álltak. Ez a feszültség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt keletkezett, amelyet a lengyelek a nemzeti függetlenségüket fenyegető helyzetként értelmeztek. A visegrádi országok szolidaritását várták, de míg a csehek és a szlovákok pragmatikusan álltak hozzá, Orbán Viktorral éles ellentétbe kerültek. A lengyelek nélkül pedig a V4 jelentősége is megkérdőjelezhető, hiszen ők adják az összefogás súlyát.
Ukrán menekültek a lengyel határ átlépése után Korczowában, 2022. március 2-án.
AFP / WOJTEK RADWANSKI
Forrás hvg.hu
