Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly hatályon kívül helyezte a 2020-ban elfogadott klímatörvény egyik bekezdését, arra hivatkozva, hogy az sérti a generációk közötti igazságosságot, valamint az elővigyázatosság és megelőzés alapelveit. A testület megállapította, hogy a jogalkotó nem vette figyelembe a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságait, így nem alakította ki megfelelően az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó szabályokat.
Az érintett jogszabály konkrét kötelezettségeket fogalmazott meg, viszont ezek nem tükrözték az éghajlatváltozás növekvő hatásait vagy a nemzetközi és uniós klímavédelmi célokat. Az AB tavaly arról is határozott, hogy ez Alaptörvény-ellenes mulasztás, és felszólította az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig pótolja a hiányzó szabályozást. A határidő kedden lejár.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a jogalkotónak olyan kötelezettséget kell vállalnia a klímavédelem érdekében, amely figyelembe veszi a jelen és jövő generációk érdekeit, összhangban a generációk közötti igazságosság elvével, ahogyan azt az Alaptörvény is előírja.
Reagálva az AB döntésére, a Magyar Tudományos Akadémia és különböző civil és szakmai szervezetek munkálkodni kezdtek egy új törvényen. Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, hogy az Alkotmánybíróság komoly kockázatokat azonosított, mivel az éghajlatváltozás miatt az életfeltételeink kerülhetnek veszélybe. Sulyok Katalin környezetjogász is hangsúlyozta, hogy csak egy szigorúbb klímatörvény felel meg az AB ajánlásainak.
Jelenleg nem tudni, hogy Magyar Péter kormánya milyen lépéseket fog tenni, de bizakodásra adhat okot, hogy a kormányváltást követően ismét önálló tárca felel a környezetvédelemért. Gajdos László már egyes területeken tett lépéseket, és általánosságban azt nyilatkozta, hogy mint a környezeti ügyekért felelős miniszter, tudatában van a feladatainak.
Forrás 24.hu
