Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az orvosi ügyeleti rendszer előző szabályozásának egyes elemeit – olvasható a Medicalonline.hu-n.
A testület arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatos egészségügyi ellátás szervezéséről szóló miniszteri rendelet két, korábban érvényben lévő pontja sértette az Alaptörvényt. A döntés az 2023. január 1. és 2025. július 16. közötti időszakra vonatkozik, és az Alkotmánybíróság megtiltotta az érintett szabályok alkalmazását.
Az ügy egy felnőtt háziorvosi működési engedéllyel kapcsolatos közigazgatási perből indult. Az eljáró bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok ügyeleti feladatainak előírása, valamint azok feltételei több ponton is ellentétesek az Alaptörvénnyel.
Az indítványozó bíróság szerint az előző szabályozás indokolatlanul és aránytalanul módosította az orvosi ügyeleti rendszert. A kifogások között említették a jogbiztonság megsértését, a szerződéses szabadságot, az emberi méltósághoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonjogot, és az egészségügyi ellátás szervezésével kapcsolatos testi és lelki egészséghez való jog sérelmét is.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogbiztonság sérelme valósult meg. A testület szerint a szabályozás olyan szerződéskötési kötelezettséget írt elő az orvosok számára, amelynek tartalma bizonytalan volt. Ha az orvos nem kötötte meg a szerződést, tisztázatlan körülmények között hátrányos következményekkel nézhetett szembe.
A határozat megemlíti, hogy az ügyeleti rendszer átalakítása Budapest kivételével előre nem látható miniszteri közlemények alapján történt. Az AB kritizálta, hogy a jogszabályok nem tartalmazták a szerződéskötés részleteit, a kötelező tartalmi elemeket, és azt sem, hogy milyen körülmények esetén lehet szankciókat alkalmazni, ha a szerződéskötés elmarad.
A testület úgy véli, egy, a társadalom széles rétegeit érintő alapvető változást nem lehet ilyen módon bevezetni, kiszámíthatatlan miniszteri közleményekre támaszkodva és részletes garanciák nélkül.
Az ügyet Patyi András alkotmánybíró vezette, Handó Tünde pedig különvéleményt csatolt a határozathoz.
Forrás 24.hu
