Ijesztő trend a magyar utakon, rendőrségi intézkedés.

Csütörtökön az Országos Rendőr-főkapitányság tartott egy sajtótájékoztatóval egybekötött bejelentést, ugyanis júniusban három „fekete hétvége” is volt az országban, vagyis 18 súlyos közúti balesetben összesen 31 ember vesztette életét – ezek pedig jóval átlag fölötti számok. A nyári időszak fokozott kockázatairól, valamint a turisztikai főszezonban való biztonságos közlekedésről, a balesetmegelőzésről Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának egykori vezetője, valamint Dávid Mónika rendőralezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának munkatársa beszélt.

Óberling József azzal kezdte, hogy hátralépési kérelmét még február 28-án nyújtotta be, tehát nem volt köze a kormányváltáshoz és május 1-jével köszönt le korábbi pozíciójából. Dávid Mónika pedig azért volt jelen, mert a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kommunikációt még az ORFK részéről is ő fogja vinni a továbbiakban, tehát hiába más vármegyei kapitányság munkatársa, a jelenléte nagyon is indokolt volt. 

Sokkoló számok

Dávid pedig azonnal 1180 halálos kimenetelű balesettel sokkolta a hallgatóságot, amely ugyan 1999-ben történt egy év alatt, viszont a jó hír, hogy ezt 2025-re 415-re csökkent, tehát a helyzet folyamatos javuló tendenciát mutatott – még 2026 év első pár hónapjában is. Viszont a júniusi hétvégék – a hatalmas kánikulákkal együtt – egy teljesen másik trendet mutattak, amely aggodalommal töltötte el a szakértőket. Ennek legfőbb okai, hogy a nyári szünet beköszöntével, valamint a turizmus és a szabadságolások sokkal több közlekedőt terelnek az utakra, így a közlekedési balesetek száma évről évre megemelkedik ebben az időszakban.

A nyár első havának első hétvégéjén 7, a harmadik hétvégéjén 6, a negyedik hétvégéjén pedig 5 halálos baleset történt a magyar utakon, ezeknek a következtében halt meg a fentebb már említett 31 ember.

Ezen balesetek legfőbb okai voltak többek között, hogy a sofőr a szembesávba tért át, vagy letért az útról, esetleg gyorsabban hajtott bele egy-egy kanyarba a kelleténél – ennek a legsokkolóbb esete talán a Bükkábrányi baleset volt, ahol két felnőtt és három gyermek vesztette életét. A figyelmetlenség, a kialvatlanság, a fáradékonyság is az okok között van, de lezárt vasúti sorompóra is volt, aki felhajtott ebben az időszakban – tehát szinte bármiből lehet halálos kimenetelű karambol – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Emellett az ittasság és a biztonsági öv használatának hiánya is közrejátszott abban, hogy ennyi baleset alakuljon ki mindössze egyetlen hónap alatt. Dávid elmondta, hogy egy esetben az ittasság már bebizonyosodott és egy másiknál még vizsgálódnak, viszont drog hatásáról egyelőre nem tett említést. Hozzátette, hogy az ittas vezetők aránya az elmúlt 30 évben 5 százalékra csökkent (15-20 százalékról), ami szintén jó tendencia, de a nulla lenne az elfogadható arány. Ezért mindenkit megkért, hogy ebben a nagy hőségben maximum este tízkor hagyja abba az alkoholos italok fogyasztását, ha reggel nyolckor indulna útnak, ha pedig még este vezet, akkor természetesen el se kezdje azt.

Célzott intézkedések

A rendőrség a fentiek tekintetében elrendelte a nyári közlekedésbiztonsági programot, amelyben a legforgalmasabb, legveszélyesebb útszakaszokra csoportosítanak át rendőröket, valamint a kommunikációt is megerősítik ebben a témában, hogy a nyári szezonban minél több, valós információt át tudjanak adni a közlekedőknek. Dávid Mónika kiemelte, hogy az emberek ugyan sok szabályt ismernek, de így is túl sokan lepődnek meg az olyan triviális szabályokon, minthogy hátul is kötelező a biztonsági öv használata.

A modern technikai eszközöket is bevetik, hiszen a drónok is segítenek a forgalmasabb szakaszok vizsgálatában és a szabálytalanságokról bejelentést tesznek, kiemelik őket a forgalomból, hogy a szabályosan közlekedőket ne irritálják, ne kényszerítsék őket hibázásra. Óberling elmondta, hogy 50 drónnál több és csaknem 300 traffipax figyeli országosan a közlekedőket, és mindkét eszköz „teljes bizonyítóerővel bíró bizonyítékok szolgáltat”, tehát ha ezzel elkapnak valakit, akkor az alól már nemigen van kibúvó. „Szabálytalan sávváltás, kanyarodás, elsőbbség meg nem adása, mobilhasználat, gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása” – sorolta azokat a szabálytalanságokat, amelyeket ezen eszközökkel érzékelni tudnak.

Az autópályákra rátérve Dávid alezredes elmondta, hogy az M1-es sávlezárásai és az M7-es túlterheltsége a nyáron is így marad, tehát a követési távolság betartása és a higgadtabb, megfontoltabb vezetés kulcsfontosságú lehet az autósok részéről. Emellett a sávváltás kikényszerítése, a jobbról előzés és a leállósávon történő folyamatos haladás elkerülése is a mellőzött viselkedésformák részét kellene hogy képezzék. A torlódások kialakulásának elkerülése végett pedig a közlekedés dinamikájának fokozott figyelését javasolta, hogy a gyorsulást és a lassulást is érzékeljék időben a sofőrök és reagálni is tudjanak, valamint jelezzék ezeket másoknak is.

Rollerek, kerékpárok

A nagy melegre kitérve elmondta, hogy ilyenkor az emberek türelmetlenné és sokkal agresszívebbé is válnak, az úttest pedig száraz és jobbak a látási viszonyok, tehát sokkal hamarabb belemennek olyan manőverekbe a sofőrök, amikbe normál esetben nem. Ráadásul nemcsak a vezetőkre, hanem a gyalogosokra is hathat a meleg, ők is hibázhatnak és ha a sofőrök meggondolatlanok, akkor egy pillanat alatt tragédia lehet a szituációból. Emellett a rutintalanabb sofőrök közlekedésére is felhívta a figyelmet, hiszen őket akár egy dudálás, akár egy hátulról gyorsan közeledő autó látványa is megijeszthet, amiből máris kész a baleset.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy nem indulhatnak el anélkül, hogy az övet ne kapcsolnák be

– tért vissza az egyik legfontosabbra. Kifejtette, hogy rengeteg olyan baleset van, amikor ez elmarad, így az ütközési energia olyan hatással van a belső szervekre vagy éppen a nyaki gerincvelőre, amit nem élhetnek túl az utasok. Az övekkel is történhetnek ugyan halálos balesetek, de a számok azt mutatják, hogy akik bekapcsolják, azok sokkal nagyobb arányban és eséllyel élik túl a becsapódásokat, és ússzák meg azokat sokkal kisebb, enyhébb sérülésekkel.

Dávid Mónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a hőségben csak akkor induljanak útnak a sofőrök, ha nagyon muszáj, a hosszabb utakat pedig napolják el, ha lehetőségük van rá. Fáradtan semmiképpen ne induljanak útnak, hidratáljanak kellőképpen – lehetőleg vízzel –, szellőztessenek gyakran, legyenek türelmesek, menjenek lassabban és nagyobb követési távolsággal, valamint a gyermekek és  kisállatok autóban hagyását mindenképpen kerüljék el, hiszen pár perc alatt 70–80 fokig forrósodhat az autó utastere.

Végül a gyermekek védelméről is beszélt, hiszen az iskola, óvoda végeztével a gyerekek bárhol felbukkanhatnak és sokkal figyelmetlenebbek, mint a felnőttek – nem csoda, hogy a 10–14 éves korosztály a legveszélyeztetettebb és a nyári időszakban történik a legtöbb baleset velük is. Szituációt tekintve pedig az autóban ülő gyerekek, valamint a kerékpározó, rollerező gyerekek statisztikailag a legtöbbet érintettek, ezért azt kérte, hogy ha gyermeket szállítanak, akkor minden szabályt tartsanak be.

A kerékpáros és rolleresbaleseteknél egyébként a kanyarodásoknál az irányjelzés elmulasztása a legfőbb ok, de akár a túl nagy sebesség, valamint az egymáshoz túl közel haladás is okozhat nagyon veszélyes helyzeteket. Emellett az útpadkán fel-le haladás is sérüléseket okozhat – gyakrabban mint gondolnánk. A rollerek nagyon súlyos belső szervi sérüléseket vagy éppen maradandó csontsérüléseket okozhatnak a gyermekeknél, ezért a szülők felelősségét is hangsúlyozta abban, hogy felvilágosítsák gyermekeiket ezen eszközök használatára.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Németh Kata / Index) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!