Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány nevében benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, és délután részleteket ismertetnek a tervezetről. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint.
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. 16 órakor bejelentés a részletekről” – jelezte szombat kora délután Facebook-bejegyzésében Magyar Péter.
A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelyről június 27-ig várták a véleményeket. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint.
A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.
Az indoklás úgy összegez: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. Ebből a diagnózisból a kormány azt a következtetést vonja le, hogy egy teljesen új alkotmányra van szükség. Ezt azonban – szemben a korábbi gyakorlattal – nem akarják egyoldalúan, a másik oldal kizárásával elfogadtatni, hanem széles körű, bevonó alkotmányozási folyamatot ígérnek.
Kilenc pontban összegezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit
A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és 9 pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit:
- Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
- A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
- Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
- Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
- Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
- A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: a cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.
A módosítás célja tehát az, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénzkezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
