A széleskörű társadalmi véleményezés után a magyar kormány nevében benyújtottam az Országgyűléshez az Alaptörvény 17. módosítását – közölte Magyar Péter, aki szerint ez a lépés 36 évvel a rendszerváltás után először lehetőséget ad arra, hogy egy alkotmánymódosítás a magyar lakossággal való egyeztetés után születhessen meg, nem csak zárt ajtók mögött.
A miniszterelnök ezt követően ismertette a módosítások fő pontjait és azok indoklását, különösen a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. „Magyarország újjáépítése nem kezdődhet azzal, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz a személy marad, aki hozzájárult a köztársaság lebontásához és támogatta a jogállamot szétromboló kormányt” – mondta Sulyok Tamás eltávolításáról a miniszterelnök, majd felsorolta az eseményeket, amikor szerinte az államfő cserbenhagyta az országot.
Az új köztársasági elnököt valószínűleg még nyáron megválasztja az Országgyűlés – ígérte Magyar.
A módosítás további lényeges javaslatai közé tartozik:
– 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselők számára,
– Függetlenebb Alkotmánybíróság,
– 70 éves életkorú határ bevezetése,
– Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása,
– Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása,
– A sarkalatos törvények körének szűkítése,
– Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása,
– A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
– A közpénz védelmének erősítése,
– A vármegyék visszanevezése megyékre,
– Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata,
– Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, egységes rendészeti igazgatás létrehozni.
Novo szempontként emelték ki a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlését, amely lehetővé teszi, hogy a tanács ne tudja meggátolni a költségvetés elfogadását, ezzel ellehetetlenítve a kormányt.
A sarkalatos törvények számának csökkentését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy a kormányzáshoz felhatalmazást kaptak a magyar emberektől, és ezt a jogot azoknak is meg kell adni, akik követik őket.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban Magyar figyelmeztette az „Orbán-rendszer janicsárjait”, hogy ne reménykedjenek a vagyonok kimentésében, mert a magyar állam vissza fogja szerezni azt, amit elloptak.
Kiemelte, hogy az emberek véleménye számos javaslatot és észrevételt hozott a tervezettel kapcsolatban, mindezt közpénz nélkül, szemben az Orbán-kormány költséges konzultációival.
Elmondása szerint a javasolt változtatásoknak köszönhetően szigorúbb szabályozások fognak életbe lépni az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozóan. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 9 évre csökken, míg az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének megbízatása 6 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül. A bírák jogosultak lesznek a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére, és fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében, így már senki nem tölthet be közjogi pozíciót évtizedekre, ahogyan azt Orbán Viktor tette.
A képviselői mandátumkorlátozást is pontosították: az új szabály nem érinti az aktuális Országgyűlés mandátumát, de a következő választásokon érvénybe lép.
A miniszterelnök végül elmondta, hogy ősszel megkezdődik az „új magyar alkotmány” kidolgozása, amelybe „minden magyar részt vehet”, és amelyben „az egész nemzet magára ismerhet.”
Forrás hvg.hu
