Egy áprilisi szombat késő estéjén Katalin férjének légszomja lépett fel, és vérnyomása váratlanul 190-re ugrott. Mivel korábban nem szenvedett vérnyomásproblémáktól, otthon sem volt vérnyomáscsökkentője. Katalin aggódva hívta az ügyeletet, ahol azt tanácsolták, hogy vigye sürgősségi osztályra. Azonban ez számukra nem volt megoldható, így az ügyeletes orvos kiérkezett, EKG-t készített, és gyógyszert adott a férjének. Fél óra múlva a férfi vérnyomása 160-ra csökkent. Az orvos felírta a gyógyszer receptjét, de Katalinék nyugalmát nem sokáig tartotta fenn, mivel a férj vérnyomása másnap reggelre 200-ra emelkedett.
Bár az ügyeletes orvos a vizsgálat során nem talált súlyos problémát (az infarktust kizárta), Katalinék tudták, hogy a helyzet komoly, és meg kell találniuk a drasztikus vérnyomás-emelkedés okát. Katalin úgy döntött, hogy hétfőn a háziorvoshoz mennek, de tisztában volt azzal, hogy ha a férje állapota nem sürgős, hónapokat kell várniuk a szakorvosi vizsgálatra. Így elkezdtek magánorvost keresni az interneten, és találtak is egyet, akiről sok jót olvastak, ráadásul kedden délutánra volt szabad időpontja.
Hétfőn meglátogatták a háziorvost, aki tájékoztatta őket, hogy mivel a férj állapota nem súlyos, nem tud sürgősségi beutalót adni kardiológushoz, és várniuk kell a hosszú várólistára. Azt javasolta, menjenek el a magánrendelésre, de figyelmeztette Katalint, hogy ha így tesznek, akkor később háziorvosként már nem tud beutalót adni nekik. Ha a kivizsgálás magánellátásban kezdődik, ott is kell folytatniuk.
Katalin és férje előtt egy nehéz döntés állt: vagy heteket-hónapokat várnak az állami ellátásra, miközben a férfi gyógyszert szed, vagy magánellátás keretein belül kezdik el a rejtélyes vérnyomás-emelkedés kivizsgálását.
Forrás 24.hu
