Sulyok Tamás a Parlamentben, míg Magyar Péter lemondásra szólítja fel (Fotó: parlamenti közvetítés)
A kormány nevében Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendkívüli országgyűlési ülést kezdeményezett a jövő hétre, folytatva a korábbi üléseket. A tervezett időpontok július 13–14, vagyis hétfő és kedd. Ezen a héten Ruff Bálint helyettes miniszterként képviselte a kormányfőt Magyar Péter törökországi útja miatt, ám a következő héten a miniszterelnök is várhatóan jelen lesz.
A napirenden szereplő javaslatok között van az alaptörvény 17. módosításának megszavazása, amelyben többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése is szerepel. Az alaptörvény módosítása ellen az államfő nem emelhet vétót, és az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja meg, így Sulyok Tamás megbízatása az aláírás napján megszűnne. Magyar Péter a választások előtt már ígéretet tett az Orbán által kinevezett tisztségviselők eltávolítására, és kormányfőként többször is kérte Sulyok Tamás és más közjogi intézmények vezetőinek távozását, de eddig eredménytelenül. A módosítás keretében 70 éves korhatárt vezetnének be az alkotmánybírák számára, ami Polt Péter elnök és három másik bíró megbízatásának azonnali megszűnését jelentené. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben a bírák fogják választani. Az alkotmánymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a bírák nagyobb szerepet vállaljanak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének megválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában. Ezenfelül 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselők számára, továbbá megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásának alkotmányos keretét.
A jövő heti üléseken más törvényekkel és törvénymódosításokkal is foglalkoznak majd. Ruff Bálint javaslata épp az alaptörvény módosításának sürgős megtárgyalásával és elfogadásával indokolja a rendkívüli ülés szükségességét. A javaslat szerint a módosítások érintik az alkotmányos intézményrendszer működését, a hatalmi ágak közötti egyensúlyt és több fontos közjogi intézmény szabályozását. A döntés késlekedése hátráltatná a tervezett alkotmányos és intézményi változások végrehajtását, valamint az ahhoz kapcsolódó jogalkotási feladatok megkezdését.
Forrás hang.hu
