Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyik legfontosabb vállalása a kórházi várólisták csökkentése volt, a Tisza Párt programjának részeként. A tárcavezető augusztus 15-ig dolgozza ki a megoldást, amely az ígéretek szerint 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásnál maximum hat, a járóbeteg-ellátásnál pedig legfeljebb két hónapra csökkenti a várakozási időt. A feladat nem egyszerű, hiszen a várakozási időket tükröző számadatok aggasztóak: a három legnagyobb várólistán június elején már több mint 35 600 beteg volt nyilvántartásban.
A legtöbb várakozó – közel húszezren – térdprotézisre, csaknem 9800-an csípőprotézisre, míg körülbelül hatezren szürkehályog-műtétre vártak, több mint 60 napja.
A várakozók száma egy év alatt drámaian, 20%-kal nőtt. Moro Ákos, adatmérnök és egészségügyi közgazdász, aki korábban az Országos Mentőszolgálat gazdasági főigazgató-helyettese volt, az utóbbi időszakban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közzétett várólistáit elemezte. Nemcsak azt vizsgálta, hogy hol és mennyi ideig várakoznak a betegek, hanem rendszerszintű problémákat is próbált feltárni a számok alapján. Ehhez saját fejlesztésű szoftvert használt és klaszterelemzéssel dolgozott. Június végétől hat héten át rendszeresen, kórházanként és beavatkozásonként kérdezte le a NEAK által nyilvántartott várólistákat.
Kutatásának eredményeként arra jutott, hogy a várólista problémája nem homogén jelenség, hanem legalább két eltérő válságtípusból áll, és a kettőt nem lehet ugyanazzal a beavatkozással kezelni. Az egyik legérdekesebb megállapítása, hogy egyes betegeket gyorsan ellátnak, míg mások évekig várakoznak ugyanazon a listán ugyanarra a műtétre. Hogyan lehetséges ez? A várakozó betegek száma mintegy 40 ezer.
Forrás 24.hu
