Teológiai eszmefuttatással kezdte az igazságügyi bizottságban tartott meghallgatását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki elmondta, a kormány az „együttműködő különváltságot” képviseli, vagyis azt, hogy az állam és az egyház egymástól el van választva, a hangsúly pedig az együttműködésen van.
Semjén hosszan sorolta a 2010 óta kivitelezett egyházi beruházásokat, mint mondta, a Kárpát-medencében ez idő alatt több mint 3800 templomot újítottal fel, illetve 200 újat építettek, csak Magyarországon pedig ezen kívül mintegy 2200 plébániát és parókiát, 350 iskolát, valamint 200 óvodát építettek.
A miniszterelnök-helyettes elmondta azt is, mostanra csaknem 200, korábban állami tulajdonú ingatlan került egyházi kézbe, a kormány ugyanis – Semjén szerint nagyon helyesen – lehetővé tette, hogy amíg az épületekben az egyház lát el közfeladatot, arra az időre az ingatlan tulajdonjogát is megkapja.
A kisebbségek helyzetéről Semjén Zsolt elmondta, a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség tagjainak joguk van saját identitásuk megőrzéséhez, amihez állami segítséget is kapnak. Nem tehető ugyanakkor egyenlőségjel az őshonos, valamint az elmúlt évtizedekben bevándoroltak, történelmi gyökerek nélkül itt élők közé.
Például a vietnámi barátainkat megilleti, hogy különböző támogatásokat kapjanak, de nem ugyanolyan formában, mint a németség
– mondta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén úgy gondolja, ha jó a kapcsolat két állam között, akkor helyes, ha ebből az érintett kisebbségek is profitálnak: a szerb és a magyar kormány közötti jó kapcsolat szerinte így kedvez a nálunk élő szerbeknek, illetve a vajdasági magyarságnak is. „De ha nem jó ez a kapcsolat, abból semmilyen hátrány nem áramolhat rá a kisebbség tagjaira” – mondta a politikus és hozzátette, a Magyarországon élő ukránok nem tehetők felelőssé az ukrán kormány politikájáért.
Ehhez kapcsolódott később a momentumos Szabó Szabolcs kérdése: készülnek-e a kormányban arra vonatkozó tervek, hogy az orosz–ukrán háború vége után hogyan lehet erősíteni a Kárpátalján élő magyarság helyben maradását, illetve az elvándoroltak visszatérését ösztönözni? Semjén úgy látja, lakosságcsere történik Kárpátalján a háború miatt, a korábbi lakosság nagyon nagy része elmenekült (nem csak a magyarok, az ukránok, ruszinok is), a helyükre pedig belső menekültek érkeztek Kelet-Ukrajnából. Ennek ellenére az összes iskolát sikerült fenntartani, egy magyar intézményt sem kellett bezárni Kárpátalján – számolt be Semjén.
A kormány támogatja, hogy aki akar, visszatérjen Ukrajnába a háború után, ehhez „bevásároltunk Kárpátalján”, a magyar több ingatlant is vett a békére készülve, ugyanis gazdaságfejlesztéssel kívánnak hozzájárulni az embereknek a hazatéréséhez.
Szőlő utcai botrány, Hilarion metropolita, Nagy Feró
Ahogyan az várható volt, Semjént többen is a Szőlő utcai botrányról kérdezték, a DK-s Rónai Sándor arról kérte ki a véleményét, jól végzi-e a kormány a dolgát, ha a – Semjén szavai szerint tíz éve tartó – nyomozás ideje alatt a helyén maradhatott a javítóintézet igazgatója? „Felszínes ismereteim vannak az ügyben, Juhász Péter Pálról azt se tudtam, hogy a világon van” – mondta Semjén, aki a sajtóból hallott az esetről, amelyet „vérlázító botránynak” tart, Juhászt pedig egy „infernális figurának”.
A miniszterelnök-helyettes is jó pár kérdésre szeretne választ kapni az ügyben, de elmondta: azt, hogy tíz éve tart a nyomozás, nem kormányzati forrás, hanem a sajtóban megjelentek alapján mondta. Botrányosnak tartja azt is, hogy egy évtizede nem lehetett börtönbe zárni az intézmény vezetőjét, de az nagyon nagy eredmény szerinte, hogy a kormány által bevezetett átvilágításnak köszönhetően sikerült végül elkapni.
Jakab Péter azt akarta megtudni, miért nem gondolja a miniszterelnök-helyettes, hogy vissza kéne vonni Nagy Feró Kossuth-díját, miután botrányt keltő kijelentéseket tett a Szőlő utca ügyében. „Azért, mert nem” – kezdte Semjén, majd hozzátette, nem Nagy Feró szóvivője, még ha megtisztelő is lenne. Biztos benne, hogy műfajteremtőként a zenész megérdemeltek kapta a díjat, és bár a prostitúcióról szóló megjegyzése „nem volt szerencsés”, nem is ért vele egyet, nem gondolja, hogy ez egy erkölcsi megnyilatkozás lett volna Nagy Feró részéről. Szerinte a kijelentés és az életmű nem hozható arányba egymással.
Semjén kitért arra is, hogy nem tartja jó ötletnek, ha vissza lehet vonni kitüntetéseket, hiszen az csak az odaítélés pontjáig látott életműnek szól. De ha van kitüntetés-visszavonás, akkor már a díj elbírálóit is folyamatos felelősség terheli amiatt, hogy összeegyeztethető-e a díjazott minden megnyilvánulása a kitüntetés szellemiségével.
Szegény Nagy Feró, szegény mi
Nagy Feró rosszul viseli az ellene indított „támadáshullámot”, és nem gondolja elhamarkodottnak a véleményét a Szőlő utcai visszaélésekről. Az öreg rocker valóban plakátfiúja lehet a NER-nek, szeméből a rendszer egyik legnagyobb bűne néz vissza ránk.
Hilarion metropolita, aki 2022-ben érkezett Magyarországra és gyorsan állampolgárságot is kapott, legutóbb az FSZB moszkvai lőterén készült videó miatt került reflektorfénybe, ahol egy szolgálati pisztollyal gyakorolt. Korábbi személyi szolgálója szexuális zaklatással vádolta meg, ami miatt 2024-ben menesztették az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének éléről. Az orosz sajtó szerint továbbra is Magyarországon él, és állítólag többször találkozott Orbán Viktorral és Semjén Zsolttal, összekötő szerepet játszva a magyar és orosz állam között.
„Az én lakásomon soha, semmilyen orosz egyházi vezető nem járt. Nem volt nálam Hilarion metropolita, én egyszer voltam az ő rezidenciáján Bartók-koncerten a feleségemmel” – mondta Semjén Rónai kérdésére. „Soha nem állítottam, hogy csak egyszer találkoztam volna vele” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint hivatali kötelezettség áll amögött, hogy ő tüntette ki az ortodox egyház képviselőjét, neki ez a dolga, „ezért fizetnek”. Az egyházi ügyekért felelős politikus azt állítja, az orosz ortodox egyház mindenkori vezetőjével pont ugyanolyan kapcsolatot tart, mint a többi ortodox egyház vezetőjével.
Semjén úgy gondolja, jó, ha a külföldi egyházak hazai képviselőinek megkapják az állampolgárságot, már csak azért is, hogy a különböző pályázatokhoz hozzáférjenek, de ő maga nem tud senkinek állampolgárságot adni, ez a köztársasági elnök kizárólagos joga. Arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet-e Hilarion metropolita állítólagos FSZB-érintettsége, Semjén azt mondta, a kompetenciáján kívül esik a kérdés, ez kizárólag a szolgálatok dolga. Hozzátette, ha lenne erről bármi információja, akkor sem mondhatná el.
A politikus cáfolta, hogy gyanút keltő SMS-eket váltott volna a Hilariont szexuális zaklatással vádoló George Suzuki ministránsfiúval, üzenetváltásuk másolatát a bizottsági ülésre is magával vitte.
A felolvasott részletek alapján a japán férfi azért kereste meg, hogy egy dokumentumfilmről egyeztessen Semjénnel, amelyben a japán–magyar kapcsolatok kerültek volna középpontba. Semjén nyitott volt az ötletre, felajánlotta, hogy a titkársága majd egyezteti a részleteket, de végül a találkozó soha nem jött létre.
„Iványi Gáborral nem nekem van vitám, én államigazgatásilag viszonyulok hozzá, mindent megkap, ami adható” – tért rá Semjén a Magyar Evangéliumi Testvérközösség helyzetére, amelyet Tordai Bence vetett fel. A miniszterelnök-helyettes szerint az adóhatóságnak van vitája Iványival, amelyben a bíróság is állást foglalt, neki ezt felülírni nincs lehetősége. A politikus állítja, hogy az Iványi egyháza által fenntartott intézmények minden ellátottját átveszi az állam, és úgy gondolja, Iványi nem vallási, hanem politikai alapon gyűjt adó-egyszázalékot, amihez egyébként joga van, csak egyházként nem teheti ezt meg.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
