Ahogy arról beszámoltunk, sajtóhírek szerint 200 ezer felhasználó adatai is kiszivároghattak a Tisza Párt applikációjából. Magyar Péter pártelnök többek között az orosz hackereket és az Orbán-kormányt tette felelőssé, valamint bejelentette, a jelöltjeikről az applikáció helyett a Nemzet Hangja oldalon lehet majd szavazni.
Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, a kormányfő vizsgálatot rendelt el. Ismert elemzők adatai is nyilvánosságra kerültek, akik azt is elárulták, hogy miért töltötték le az applikációt.
Ki az adatszivárgás felelőse?
Az Europion a kutatáshoz használt adatokat 2025. november 4-én rögzítette mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt. Az intézet elemzése szerint az adatszivárgási ügy nem borzolta fel annyira a kedélyeket, hogy minden más közéleti kérdést kitakart volna. Az elmúlt időszak legfontosabb közéleti történéseire vonatkozó nyitott kérdésre a válaszadók 11 százaléka említette az adatszivárgást, ami messze elmarad az október 23-i eseményektől, és nagyjából megegyezik a Szőlő utcai ügy említési arányával.
A megkérdezettek 63 százaléka tudott érdemi választ adni a legfontosabb ügyekre vonatkozó kérdésre, ehhez a bázishoz viszonyítva a 11 százalék elhanyagolhatónak sem mondható. A fiatalok (16–29 éves korcsoport: 16 százalék) és a diplomások (14 százalék) említették az ügyet nagyobb arányban. A Tisza-szavazók 4 százaléka, a kormánypártiak 15 százaléka írta be az adatszivárgást.
Az Europion adatai azt mutatják, hogy a relatív többség (43 százalék) inkább kormányzati és/vagy külső beavatkozást vél felfedezni a történtek mögött, csak egy kisebbség (27 százalék) véli úgy, hogy biztonsági mulasztás történt volna, és a Tisza Párt a felelős. A válaszadók 30 százaléka középutas véleményt képvisel, miszerint a két magyarázat egyszerre igaz.
Az ügy megítélése felvillantja a pártpolitikai törésvonalakat: a kormánypártiak 68 százaléka inkább a biztonsági mulasztással és a Tisza Párt felelősségével ért egyet, miközben a tiszások 79 százaléka külső beavatkozást lát. Utóbbi véleményhez közelítenek inkább az egyéb ellenzéki szavazók is (59% : 10% a külső beavatkozás javára), illetve a pártnélküliek is (40% : 18%), bár ebben az utóbbi csoportban inkább a „mindkettő egyszerre igaz” álláspont került relatív többségbe (42 százalék).
Valószínűleg az a kérdés is a konkrét ügy pártos megítélése alá esett a válaszadók körében, hogy mennyire zavarná őket, ha a személyes adataik nyilvánosságra kerülnének. A kormánypárti tábor több mint kétharmadát (71 százalék) ez nagyon zavarja vagy zavarná, míg a Tisza-szavazók közül csak 21 százalék nyilatkozott így, 40 százalékukat pedig egyáltalán nem vagy inkább nem zavarná egy ilyen eset. Ebben a kérdésben a többi ellenzéki és a pártnélküliek inkább a kormánypártiakhoz állnak közelebb, az előbbiek 57 százalékát, utóbbiak 73 százalékát zavarná, ha a saját adataik lennének érintettek.
Érthető a csúszás, vagy bohózattá vált a jelöltállítás?
Az Europion szerint óvatosságra intő jel a Tisza Párt számára, hogy az adatszivárogtatás körülményeitől függetlenül kritikusak a választók a Tisza jelöltállítási folyamatával kapcsolatban. A megkérdezettek csak 28 százaléka értett egyet azzal, hogy „teljesen érthetőek a csúszások, jól teszi a Tisza, hogy óvatosan jár el”. További 20 százalék szintén megengedő, de kritikusabb véleményt képvisel: „A helyzetre való tekintettel érthetőek a csúszások, de azért lehetett volna profibban kezelni a folyamatot.”
26 százalék viszont igazán kritikus: „Kezd bohózattá válni ez az egész jelöltállítás, és a Tisza alkalmatlanságáról árulkodik.” Szintén 26 százalék nem tudja megítélni a kérdést. A kormánypártiak többsége (59 százalék) a legkritikusabb véleményt érzi magáénak (míg 21 százalék nem tudta megítélni a kérdést), a tiszások viszont nagyrészt összezárnak: 67 százalékuk a legmegengedőbb, míg egy további 22 százalék a szintén megengedő, de valamelyest kritikus vélemény mellett tört lándzsát.
A kutatás a Tisza kormányzásra való felkészültségének megítélésére is rákérdezett. A válaszadók megosztottak a kérdésben, mind az „inkább” vagy „nagyon felkészült”, mind az „inkább” vagy „egyáltalán nem felkészült” skálaopcióra százalékpontra megegyező válasz – 39 százalék – érkezett. Az intézet úgy látja, ami kedvezőtlen jel a Tisza számára, hogy az ötfokú skálán a legtöbben (31 százalék) az „egyáltalán nem felkészült” opciót jelölték meg, és nemcsak a kormánypártiak nagy része (73 százalék), hanem a pártnélküliek 26 százaléka is így vélekedik.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
