Paradoxmód azt fogom mondani, hogy elértük azt a maximumot, amit el lehet érni, nem kell változtatnunk, tehát ugyanúgy fogjuk tudni vállalni, hogy behozzuk az orosz típusú kőolajat a Barátság vezetéken. Nem kell azon törni a fejünket, hogy azonnal és rossz megoldást alkalmazzunk helyette
– mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Index azon kérdésére, hogy mit jelentenek a magyar–amerikai találkozón elért eredmények az állami vállalat számára.
Hernádi elmondta, a szankciók alól kapott felmentés fantasztikus hír a MOL számára,
hiszen „aki időt nyer, életet nyer”, és az orosz olajról való leválásra való felkészülésre emiatt több ideje lesz a vállalatnak, így pedig sokkszerű változás nem lesz – márpedig ha hirtelen kellene átállni, akkor az biztos, hogy nagyobb ármozgást hozott volna.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ez jó hír a fogyasztóknak is, hiszen így ugyanazt a szolgáltatást ugyanolyan áron vehetik igénybe, amit már megszoktak. Ráadásul a forint árfolyama most csökkenti is az árat Hernádi szerint.
Hogyha hirtelen kell átállni, akkor biztos, hogy egy hirtelen sokkal nagyobb ármozgás történt volna, ami aztán valószínűleg egy alacsonyabb szinten stabilizálódott volna, de a lórúgásszerű ársokkok senkinek sem hiányoznak
– mondta Hernádi, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek igaza van abban, hogy a megállapodás nélkül egy kiszámíthatatlan ármozgás jöhetett volna – a Mol elnök-vezérigazgatója konkrét példaként a 2022-es évet említette, amikor az ukrajnai háború kitörése miatt felment az olajár, néhány termék esetén pedig a 700 forintot is meghaladta.
Az Adria-vezetékről mint lehetséges alternatív útvonalról Hernádi elmondta, nem az éves szállítási mennyiség a lényeg, hanem a napi, hiszen a finomítók az alapján tudnak dolgozni, ráadásul a sajtóban a mennyiségről is ellentétes információk jelennek meg: a horvátokkal 10–10,5 millió tonnáról állapodtak meg, amit aztán a politika már 11, de adott esetben akár már 15 millió tonnára kerekített fel, miközben még a 11 millió tonnányi forgalmat sem tesztelték le, hogy lehetséges-e. Utóbbiról elmondta:
Ezeknek a tesztelése, hát, bizony egyelőre nem biztató eredményekkel zárult
– mondta Hernádi, aki ezután a horvát olajszállító cég, a Janaf és a Mol-csoport közötti vitákra térve elmondta, hogy a horvát cég 50 ezer tonnát csak úgy lett volna hajlandó leszállítani, ha a Mol megint rendelt volna. Ráadásul, amint visszaemlékezett, a cég még 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor egyoldalúan megduplázta a tranzitdíjat arra hivatkozva, hogy megnövekedtek a költségei, de szerinte vélhetőleg az lehetett az ok, hogy majd szankcionálni fogják az orosz kőolajat.
Arról, hogy 80 százalékos kihasználtsággal használják az Adria-vezetéket, Hernádi elmondta, az rossz hír a feldolgozóknak és a régiónak is.
A papír és az íróasztal rengeteg sok mindent elbír. A fizikai valóság valahol teljesen máshol van. A fizikai valóság az, hogy 80 százalékos kihasználtsággal nagyon komoly problémák elé néznénk, de nem csak mi, az egész régió
– mondta Hernádi, aki szerint ekkora kihasználtságnál a finomító nem tud hatékonyan és nyereségesen működni. Utóbbi pedig azzal járhat, hogy emiatt halaszthatják a karbantartásokat, mert máshonnan kéne erre forrást átcsoportosítani, miközben a kimaradó 20 százaléknyi terméket is valahonnan pótolni kell.
Hernádi úgy látja, hogy ha véget érne az ukrajnai háború, az egyértelműen jó hatással lenne az üzemanyagárakra is,
hiszen akkor visszatérhetnénk „a normál kerékvágásba”, aminek pozitív árhatása lenne.
Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy térjünk vissza az eredeti állapothoz, ami Európában a nagy energiafogyasztó vállalatoknak életteret adott, és nem azt, ami most van, hogy el kell menniük Európából. Sorban zárják be a kapuikat, gyakorlatilag teljes versenyképtelenséggel néznek szembe. Ez senkinek nem jó. Ez nem jó Európának, nem jó Magyarországnak, nem jó a gazdaságnak, és végső soron nem jó az embereknek
– mondta az Indexnek Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
Olvasd tovább itt: index.hu
