Index – Belföld – Kutatás a Z generációról, amivel simán flexelhetnek, mert nem lett gatya

Index – Belföld – Kutatás a Z generációról, amivel simán flexelhetnek, mert nem lett gatya


A tavaszi elemzés egy általános képet igyekezett felfesteni a Z generációról, ahogyan arról itt írtunk. A héten viszont megérkezett a kutatás második része, amely ezúttal azt járta körül, hogy miként viselkednek a munkahelyen a fiatalok, és milyen gondokkal néznek szembe. Bőhm Zsombor, a Quantum társalapítója a kutatást elemezve elmondta, ez a generáció nem egy nagy, homogén csoport, hanem sokszínű és diverz. A 18 éven felüli Z generációsoknak már több mint 50 százaléka dolgozik, és bevallásuk szerint fizetésükből jól kijönnek.

Számukra az élet három legfontosabb célja: az egészség, a mély emberi kapcsolatok és a szeretet, de hát ez melyik másik generációra nem igaz. Magas a pozitív válaszadók száma arra kérdésre, hogy mennyire fontos, hogy szeressenek engem, és én is szeressek.

A kutatás kimutatta, a pénzügyi sikeresség sokkal inkább életkori, nem pedig generációs kérdés. Kiemelten fontos számukra az élethosszig tanulás. Az egocentrikus viselkedés pedig túlélési mechanizmussá vált az új generáció körében.

Munkavállalási attitűd – ebben a biztonságot keresik, de más módon, mint az előző generációk. Számukra nem kifizetődő az ún. tradicionális hűség, mert ezt a hozzáállást nem látják biztonságuk alapjának. Sokkal fontosabb számukra a projektalapú és rugalmas munkavégzés, a több cégnél szerzett tapasztalat pedig lényeges az előrejutásban. A teljes karrier kifutása egy-egy cégnél három-négy évet tesz ki szerintük.

A Z generációnak a biztonságot az jelenti, ha látja a világos karrierutat, tudja, hogy akkor érdemes maradni egy munkahelyen, ha van rövid távon is előrelépési lehetőség. A felmérés szerint nagyon sokan, a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy fontos számára az elismerés iránti vágy, szemben a többi generáció közösségorientált 20-23 százalékos értékével.

Életszervező erővé vált a karrier és az önmegvalósítás. Ez azt jelenti, hogy míg az X generáció a munka-magánélet egyensúlyát keresi, addig a Z már a magánélet-munka egyensúlyát helyezi előtérbe.

A kutatásban részt vett Steigervald Krisztián is, aki több gondolatot osztott meg a résztvevőkkel. A mentor, író, kutató szerint egy generáció nem doboz, hanem emléknyom. Hat generáció él egymás mellett mai világunkban. Viccesen utalt a baby boomerekre, akik ugyanolyan szlenget használtak anno, mint most a Z gen tagjai. Ők például a szatyorra azt mondták, hogy cekker, amit sok mai fiatal nem is ért. És mi határozta meg a cekkergeneráció túlélési alapját? – tette fel a kérdést Steigervald, majd rögtön rá is vágta: a várakozás. Korábban 3 óránként etették az anyák a csecsemőket, tehát várakozni kellett. Ma már igény szerint etetik a gyerekeket. A cekkergeneráció tehát megtanult várakozni, és a végén mindig örömben volt része, mert megkapta egy idő után, amire vágyott.

A mostani generációnak viszont az azonnaliság számít. Az ő túlélési mechanizmusuk arról szól, hogy gyorsan reagáljanak mindenre.

A szülők formálják a generációkat, hiszen az életünk első 6-8 éve a szülőktől függ. A mai szülők már nem feladatfókuszú hétvégét akarnak átadni a gyereknek, mint régen, amikor valamit mindig kellett csinálni. Most nem akarjuk bevonni a házimunkába a gyereket, most az együttlét, az öröm a fontos. Ennek az a következménye, hogy ha már kicsi korától nincs bevonva a munkába, akkor felnőttként is egészen más lesz a munkához való hozzáállása.

A jogosultág alapján tartanak igényt sok mindenre a mai fiatalok, és ez tanult viselkedés. Ez azt jelenti, hogy a szülők az időbeosztásukat a gyerekhez igazították, edzésre viszik, nem hagyják önállóan elmenni, így végül már kikövetelik, hogy hozzák-vigyék őket. A XX. századi embernek még azt tanították, hogy mindenért meg kellett dolgozni. Manapság viszont az a jellemző, hogy mindenhez gyorsan akarnak hozzájutni.

A Z generáció technológiafüggő, de nem biztos, hogy a használat mögött van digitális tudás is – állítja a generációkutató. Vizsgálataik szerint például Budapesten a Z gen tagjai zömében Instagramot használnak, a vidéki kistelepüléseken viszont TikTokot. Az Insta még azt jelenti, hogy szöveg és kép, míg a TikTok már csak videó, tehát már gondolkodni sem kell, csak bámulni.

Kikövetelik a helyüket

A kutatás bemutatása egy kerekasztallal folytatódott, amelyen a PwC Magyarország senior managere, Cserjés-Kopándi Ildikó, Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója, Steigervald Krisztián és Bőhm Zsombor, a Quantum társalapítója vett részt.

Cserjés-Kopándi Ildikó – aki az Index Kibeszélő című podcastjában a Temu és a Shein hazai térnyerését is elemezte – a multik világából hozott példát és munkahelyi tapasztalatot, például azt, hogy egészen máshol van a tűréshatár a Z generációnál, és ezt meg kell tapasztalni, meg kell találni, különben nagyon komoly nézeteltérések jöhetnek. A szakember sok Z generációssal dolgozott együtt, és szerinte a projektmunkában nagyon jók. A tehetségesekre vigyázni kell, mert ha rájön, hogy rátermett, talpraesett, akkor kikacsint a piacra, és elmegy máshová dolgozni. Mindez értelemszerűen a nagyvállalatokra igaz. Kérdés az, hogy idővel miként lehet a vállalatokat átalakítani úgy, hogy a türelmetlen generáció tagjai is megtalálják bennük a helyüket. A világnak fel kell arra is készülnie, hogy tíz év múlva a Z gen tagjai uralják a munkaerőpiacot, és öt év múlva bizony megjelennek az alfa generációsok is – hívta fel a figyelmet Steigervald Krisztián.

Miért fontos számukra fokozottabban az elismerés, mint az idősebb generációk számára? Cserjés-Kopándi szerint a legapróbb dolgaikra is érdemes reagálni, elismerni őket. Konfliktus a munkahelyeken a generációs különbségekből is származhat. A Z generációnak másképpen működik a privát szférája, ami generációs különbségből fakad. Máshol van a privát szférájuk, zavarja őket, ha csak úgy rájuk telefonálnak.

Nem szeretik, mert ez olyan, mintha betörtek volna a magánéletükbe, hiszen nem voltak felkészülve rá, inkább chaten kommunikálnak, viszont cserébe elvárják, hogy a szülő azonnal vegye fel, amikor ők keresik. A telefonhívás egyszerűen felzaklatja őket, mert azt fel kell venni, köszönni kell, gondolkodni a hallottakon, és ez így macerás – tette hozzá Steigervald Krisztián.

Hogyan lehet megtartani a fiatalokat a munkahelyen? Elhangzott egy példa, hogy az egyik nagyvállalatnál kétéves gyakornoki programot vittek, de a jelentkező Z generációsok sohasem csinálták végig. A generációkutató ekkor azt javasolta a vállalat HR-részlegének, hogy ne egyben legyen a két év, hanem bontsák fel 10 × 10 hetes képzésre, és minden sikeresen elvégzett hét után egyre magasabb elismerést kapjon a fiatal, tehát gyakornok1 vagy gyakornok2 státuszba kerüljön. Van előttük cél, ki lehet ebből a folyamatból emelkedni, mert egy gyakornok3 már a gyakornok2 főnöke, hierarchia alakul ki, emberekkel kell törődni, és lassan megtanulják a felelősségvállalást is.

Szlengszótár a Z generációhoz

Elhangzott az is, hogy hasonlóan a szülők, nagyszülők korabeli szlengjéhez, a Z gen is használ ilyesmit. Azonban ennek megértése az idősebbek számára egyre lehetetlenebbnek tűnik. Ezért kaptak a kutatás ismertetőjén egy kis szlengszótárt, amely a legfontosabb nagyjából 50 szót tartalmazta. Hogy miket? Például ezeket:

Girlboss: Ezzel olyan nőt szoktak leírni, aki magabiztosan és sikeresen uralja a helyzetet. A girlboss a céltudatos, független nő, míg a diva vagy queen a legmagasabb elismerés, ha valaki profin helytáll, vagy nagyon jól néz ki.

Ipad kid: Az ipad kid egy sztereotípia a mai kisgyerekekre, vagyis az alfa generációsokra, akik folyton a tableten vagy a telefonon lógnak. A kifejezést gyakran negatívan használják azokra a gyerekekre, akik éppen emiatt neveletlennek tűnnek.

Kempel: Eredetileg gamerszleng volt, a camp (táborozni) szóból ered. Azt jelenti, hogy valaki sokáig marad egy helyen, és onnan próbálja meg levadászni az ismerőseit ahelyett, hogy aktívan mozogna.

Rent free: A kifejezést akkor használják, amikor nem tudunk valakit vagy valamit kiverni a fejünkből – egy dalt, egy kínos emléket vagy egy személyt. Lényegében „ingyen lakik” az ember fejében, és folyamatosan ott pörög, ha akarjuk, ha nem.

Flexel: A szlengkifejezés arra utal, amikor valaki nyíltan felvág valamivel, henceg. Általában drága dolgokkal (új cipő, óra, telefon), pénzzel vagy elért eredményekkel.

Gatya: Vacak, pocsék dolog.

(Borítókép: Steigervald Krisztián. Fotó: Nagy Tamás)