Index – Belföld – Elemző az ATV-s interjúról: Magyar Péter tanulhatna Orbán Viktortól, de a szembesí…

A Trump–Orbán-találkozó után Magyarország külpolitikai irányvonala érezhetően az amerikai befolyás felé tolódik, miközben a „keleti nyitás” politikája formálisan megmarad. A washingtoni tárgyalások során elért energetikai és pénzügyi megállapodások Orbán Viktornak jelentős mozgásteret biztosíthatnak a 2026-os választások előtt. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a miniszterelnök ATV-s szereplése magabiztos és tudatos volt, amit Magyar Péternek is érdemes lenne tanulmányoznia, ha hatékonyabban kíván megszólalni a nyilvánosság előtt. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Trump–Orbán-tárgyalások után napvilágra került értesülések, hivatalos bejelentések és Orbán Viktor legutóbbi ATV-s interjúja tovább erősítették Nagy Attila Tiborban azt a benyomást, hogy a november 7-i washingtoni megbeszélések nyomán az amerikai orientáció és befolyás fokozódik Magyarország kül-, bel- és gazdaságpolitikájában.

Kulcstényező a Trump–Orbán viszony

Az elemző szerint nem szűnik meg a „keleti nyitás” politikája, ahogyan az Oroszországból származó energiahordozók vásárlása sem, amelyet belföldön és külföldön egyaránt számos bírálat ért. Ugyanakkor a hangsúlyok érezhetően módosulnak: Washingtonnal szorosabb együttműködés várható a jelentős késésben lévő Paks II. beruházás, valamint a nukleáris fűtőelemek beszerzése és tárolása terén. Emellett Magyarország cseppfolyósított földgáz formájában szállított amerikai energiahordozó megvásárlására is kötelezettséget vállalt.

Ha úgy tetszik, ez az ára annak, hogy a Trump-adminisztráció – legalábbis egyelőre – eltekintett az északi és déli vezetéken érkező orosz gáz- és olajszállítmányok szankcionálásától

– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Hozzátette: míg a washingtoni tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón még korlátlan idejű mentességről volt szó, Orbán Viktor az ATV-interjúban már árnyaltabban fogalmazott, mondván: a felmentés addig érvényes, „amíg Magyarországon ő a miniszterelnök, és az Egyesült Államokat Donald Trump vezeti”.

Az elemző rámutatott: Orbán ezt követően a „megmentő” szerepében tüntette fel magát, azt állítva, hogy a mentesség nélkül a magyar lakosság akár két és félszer magasabb rezsiárat fizetne.

„Sem ő, sem a kormányhoz közel álló szakértők nem tudták azonban ezt érdemi adatokkal alátámasztani. Egy korábbi Kormányinfón maga Gulyás Gergely is elismerte a Népszava értesülését, miszerint az állítólagosan olcsó orosz gáz valójában a hollandiai tőzsdei árakat követi. Vagyis nem látható, hogy az orosz fél különösebb árkedvezményt adott volna Magyarországnak, bár más típusú kedvezmény lehetséges, erről nem tudhatunk, hiszen a gázvásárlási szerződés titkos” – tette hozzá Nagy Attila Tibor.

Mindezek alapján szerinte az amerikai–magyar államközi kapcsolatok jelenlegi stabilitása erősen függ a Trump–Orbán viszonytól. „Amíg az Orbán-kormány számára kedvező republikánus adminisztráció van hatalmon, addig a kétoldalú kapcsolatok jók. Amikor viszont a Fehér Házba egy, a budapesti kormánnyal szemben kritikusabb demokrata vezetés kerül, az együttműködés rendre lehűl” – fogalmazott.

Nagy Attila Tibor úgy véli, Orbán Viktor már most a jövőre készül, amikor J.D. Vance alelnökkel is igyekszik szoros személyes kapcsolatot kiépíteni.

Mivel Trump ciklusa három év múlva lejár, amennyiben Orbán továbbra is kormányon marad, a kabinet érthetően abban lesz érdekelt, hogy a következő amerikai választáson valamelyik trumpista politikus – például J.D. Vance – jusson pozícióba. Ám semmi sem garantálja, hogy a Trump utáni elnök valóban ő lesz, és nem egy demokrata, aki hűvösebben viszonyul egy következő Orbán-kormányhoz

– jegyezte meg.

Az elemző szerint a kormány számára tehát sürgető, hogy a trumpi elnökség hátralévő három évéből politikai és gazdasági értelemben is a lehető legtöbbet hozza ki.

„Ha szerencséjük lesz, a november 7-i washingtoni tárgyalások valóban hosszabb távú folyamatokat indíthatnak el az amerikai–magyar kapcsolatokban, és ebben az esetben akár valóban történelminek nevezhető majd a Trump–Orbán-találkozó” – fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Amerikai pénzügyi háttér növeli Orbán mozgásterét

Az elemző szerint rövid távon egyértelműen jelentős hatással van a washingtoni találkozó a magyar belpolitikára, hiszen napokon át ez a téma uralta a közéleti diskurzust. Azzal, hogy a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt elnöke, Magyar Péter több Facebook-bejegyzésben is bírálta az amerikai pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást, akaratlanul is hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor amerikai tárgyalásai a politikai napirend középpontjában maradjanak.

A miniszterelnök ATV-s interjújából már tudjuk, hogy a 10–20 milliárd dollár közötti, lehívható és megmozgatható összegről van szó. Bár a technikai részletek továbbra sem ismertek, Orbán Viktor és Lázár János nyilatkozataiból kiderül, hogy a kormány az amerikai pénzügyi védőpajzs révén az uniós források pótlására is lehetőséget lát. Az amerikai védőpajzs megnyugtathatja a befektetőket és hitelezőket, hogy a magyar állam a választási osztogatásokból eredő költségvetési többletkiadások ellenére is képes megőrizni fizetőképességét. Más szóval, amennyiben a megállapodás feltételei valóban kedvezőek lesznek, a kormány könnyebben adhat majd pluszjuttatásokat a választók számára a parlamenti választások előtt

– fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Hozzátette: a választási osztogatások a magyar politikában hagyományosan hatékony eszköznek bizonyulnak, a washingtoni tárgyalások pedig e pénzügyi mozgástér bővítéséhez teremthettek kedvezőbb feltételeket.

Ha a Fidesz a jövő tavaszi országgyűlési választáson ismét többséget szerez, akkor utólag el lehet majd mondani, hogy Orbán Viktor győzelmének alapjai részben Washingtonban születtek. Ebben az esetben Donald Trump nemcsak szavakban, hanem tényleges tettekkel is hozzájárult magyar szövetségese sikeréhez, hasonlóan az argentin választási helyzethez. Ha ez így alakul, azt is világosan mutatja, hogy Magyarország Trianon óta annyira lecsökkent területileg és népességében, hogy erősen ki van szolgáltatva a nagyhatalmak mozgásainak. A nemzeti szuverenitásról szóló retorika ellenére a magyar állami önállóságnak kifelé komoly korlátai vannak

– vélekedett az elemző.

Orbán Viktor élvezhető és érdekes interjút adott

Lapunk kérdésére, Orbán Viktor keddi ATV-s interjúját értékelve Nagy Attila Tibor kiemelte: már önmagában az is jelentős, hogy a miniszterelnök tizenöt év után ismét elfogadta a televízió meghívását. Úgy látja, Magyar Péter sokat tanulhatna a miniszterelnök televíziós szerepléséből: „Nem kell mindent egyszerre elmondani, lehet röviden, lényegre törően is fogalmazni. Orbán Viktor képes erre, és nem sértődött meg, amikor Rónai Egon többször közbekérdezett, hiszen nem monológot akart tartani.”

Az elemző szerint az interjú így élvezhetőbb volt, és érdekesebben alakult, mint azok, amikor a műsorvezető nem mer vagy nem kíván beleszólni Magyar Péter hosszas fejtegetéseibe. Nagy Attila Tibor értékelése szerint a miniszterelnök magabiztosan, nyugodtan reagált a kritikus kérdésekre, így megjelenése összhangban volt a biztonságot és stabilitást előnyben részesítő választói elvárásokkal.

„A szegénységre és gyermekszegénységre vonatkozó kedvezőtlen statisztikai adatokkal való szembesítés ugyan váratlanul érte Orbánt, aki elismerte, hogy az adatot nem ismeri, és kérte, hogy legközelebb felkészültebben reagálhasson, de ezt a mozzanatot túlértékelni nem érdemes. Magyar Péter gyorsan reagált rá az interjú ezen részére, ám a választók szemében a kormány családtámogatási politikáját összességében kedvezően ítélik meg. Ezen a területen a kabinet tevékenységét pozitívabban látják, mint például a korrupció elleni fellépést vagy az egészségügy működtetését” – mutatott rá Nagy Attila Tibor.

Mint arról beszámoltunk, Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó szerint Rónai Egon tévesen kérdezett a gyermekszegénységről az Orbán Viktorral készült interjúban, ezért az ott elhangzott állítást álhírnek nevezte. Úgy fogalmazott, nem igaz, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9 százalékra módosította volna a gyermekszegénységi mutatót, amely szerinte félrevezető és hamis információ.

A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!