Egy győzelemre törekvő pártnak, pláne, ha ellenzéki, két feladata van a kampányban:
kormány(zó)képesnek kell látszania;elhitetni, hogy ők a többség.Tisza a valóságban: a budapesti hívők megérkezése előtt ennyien várakoztak Bütyökre Győrben.
Október 23-a óta megy a verseny, hogy ki képes egy-egy rendezvényre több támogatót mozgósítani. Muciológusok, alanyi költők, beszélő fejek és tartalomgyártók tucatjai álltak bele a mesébe, hogy Bütyök rendezvényein felfoghatatlan tömegek lelkesednek, míg Orbán békemenetén és gyűlésein alig-alig jelenik meg valaki, azok is ki lettek vezényelve. A kormánypártiak cserébe a valósággal próbálnak érvelni, drónfelvételeket, cellainformációkat emlegetnek, de mind a két elmesélt történet annyit ér, amennyien látják, hallják, olvassák.
A tiszások nyilván Bütyök oldaláról tájékozódnak, esetleg a bütyökista médiumokból, ott meg fölényes győzelmekről számolnak be. Nincs itt semmi látnivaló tulajdonképpen.
A többség percepciója
Ha ellenzéki oldalon mindenki elhiszi, hogy Bütyök mögött áll a többség, akkor nem mernek elindulni mellette. Ezt kimaxolta már egy ideje, sorban jelentették be az ellenzéki pártok, hogy elengedik a ‘26-os választást, de azért számítanak az asztalról leeső falatkákra. A teljes választókorú népesség esetében ezt a percepciót még nem sikerült elhinteni, a politikailag kevésbé elkötelezett választók inkább arra teszik a tétjeiket, hogy marad az Orbán-kormány. Az ilyen ellen-gyűlések, mint a győri, pont annak lettek tervezve, hogy lehessen mutogatni a hatalmas tömeget. Hát, tegnap nem sikerült.
A kormányképesség
A győri ellen-rendezvény másik feladata a jelöltek és a kormányzóképesség felmutatása lett volna. Mert mindjárt ‘26-ot írunk, és se jelöltek, se program, se semmi. Néhány tiszás szakembernek látszó személyi edző (erről majd később pár szó) összevissza fecseg adóemelésekről, a külföldi vállalatok szétszívatásáról, Ukrajna mögé történő feltakarásról, meg persze súlyos börtönévekkel fenyegetnek mindenkit, akit a ma regnáló kormányhoz kötnek a fejükben. Ezen kívül semmi, Magyar Péter is inkább Orbánnal foglalkozott a hosszúra nyúlt ordítozása során, és csak úgy általában beszélt a Kánaánról, ahova majd megérkezik az ország az ö vezetésével, miután kivezet minket Orbán sivatagából.
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu
