Szombattól hatályos az a miniszteri rendelet, amely szerint a titkosszolgálatoknál közlekedési szabályszegésre is adhat a főnök utasítást.
Ez Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a személyi állomány tagjának kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályairól hozott rendeletéből derül ki, amely szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Eszerint például a polgári nemzetbiztonsági szolgálatra mint a szolgálati gépjármű üzembentartójára kiszabott közigazgatási bírság teljes összegét – ha a mentesülés jogszabályi feltételei nem állnak fenn, vagy a károkozó részéről nem történik önkéntes kárviselés – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat fizeti meg. A gépjármű vezetőjének írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a szolgálati elöljáró vagy a vezető olyan utasítást adott, amelynek következményeként közlekedési szabályszegés valósult meg.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti a feladat ellátása során nemzetbiztonsági érdekből elkövetett közlekedési szabályszegés miatt kiszabott közigazgatási bírságot a polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli, ha a gépjármű vezetője a szolgálati elöljárója vagy vezetője által írásban alátámasztott módon bizonyítja, hogy a nemzetbiztonsági érdekkel arányban és ok-okozati összefüggésben állt a közlekedési szabályszegés. Ha a hivatali autó sérül meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén hivatalból dönthet a kártérítés mérsékléséről vagy elengedéséről, ha a gondatlan károkozás a szolgálati gépjármű szolgálati feladat teljesítése céljából történő igénybevétele során következett be.
Emellett az is a szolgálatok sajátosságaiból következik, hogy egy kártérítési eljárás során a tanúvallomást is megtagadhatja, akit titoktartási kötelezettség terhel, és ez alól a jogosult nem mentette fel. Erre a tanút figyelmeztetni kell, az ennek ellenére meghallgatott tanú vallomása nem vehető figyelembe bizonyítékként.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
