A Századvég összegzése szerint ez a magatartás nemcsak a szolidaritás hiányát mutatja, hanem aláássa az EU közös biztonságpolitikáját is.
A nyomozás elakadása és az álhírek terjedése
A hivatalos vizsgálatot három ország, Németország, Svédország és Dánia indította meg, de az utóbbi kettő eredménytelenül lezárult, a német nyomozás pedig szándékosan elhúzódni látszik. A Századvég szerint ez lehetővé tette, hogy politikai indíttatású narratívák és alternatív elméletek vegyék át a tények helyét.
A válaszadók megosztottak abban, kit tartanak felelősnek a támadásért:
a véleménnyel rendelkezők fele Oroszországot,21 százalékuk az Egyesült Államokat,19 százalékuk Ukrajnát tartja a robbantás elkövetőjének.
A Századvég rámutat: az információhiány és a politikailag motivált médiaértelmezések mélyen megosztották az európai közvéleményt, és növelték a bizalmatlanságot az uniós intézményekkel szemben.
A nyomozás elhúzódása azt az üzenetet közvetíti, hogy az EU kritikus infrastruktúrája elleni támadást büntetlenül meg lehet úszni. Ez pedig veszélyes precedenst teremt”
– figyelmeztet az elemzés.
A biztonság és a szuverenitás kérdése
A Századvég úgy látja, hogy az Északi Áramlat-ügy nemcsak energiapolitikai kérdés, hanem szuverenitási és biztonsági próbatétel is Európa számára. A vezeték elleni támadás, valamint a nyomozás elhúzódása azt jelzi, hogy az EU képtelen megvédeni saját érdekeit és állampolgárait.
A kutatás konklúziója szerint az európai közvélemény egyre inkább elvárná, hogy a tagállamok és az uniós intézmények felelősséget vállaljanak a történtek tisztázásáért, és ne engedjék, hogy az ügyet politikai érdekek mentén elsimítsák vagy elfeledjék.
Az Északi Áramlat robbantása az uniós tehetetlenség szimbólumává vált és amíg nincs felelős, Európa biztonsága továbbra is illúzió marad”
– zárja elemzését a Századvég.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
