Az Alapjogokért Központ legújabb elemzése szerint az Európai Unió Bírósága (EUB) egy újabb, Magyarország szuverenitását sértő ítéletet hozott egy migrációs ügyben.
Az Alapjogokért Központ tájékoztatása szerint az Európai Unió Bírósága ismét egy Magyarország szuverenitását korlátozó döntést hozott egy migrációs ügyben. A luxembourgi testület az általa feltételezett uniós jogi elsőbbségre hivatkozva az ítéletével felül szeretné írnia a Kúria gyakorlatát, lehetővé téve, hogy egy jogellenesen Magyarország területén tartózkodó külföldi a magyar hatósági döntés ellenére az országban maradhasson. Fotó: JOHN THYS / AFPEgyetlen rossz döntés és Magyarország is bevándorlóországgá válhat
A jogi elemzés úgy véli, hogy a luxemburgi uniós bíróság az ítélete meghozatalakor ezúttal is a csak saját maga által hallucinált uniós jogi elsőbbség elvét alkalmazta, amely nem szerepel az uniós alapszerződésekben, mégis arra hivatkozva próbál meg beavatkozni a tagállami jogrendszerek működésébe.
Az ügy hátterében egy Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár esete áll. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a törvényi előírásoknak megfelelően kiutasította az illetőt, mivel nem tudta igazolni megélhetéséhez szükséges jövedelmét, ami a tartózkodás jogi feltétele. A kiutasított személy azonban a döntést bíróságon támadta meg, és a Fővárosi Törvényszék – a Kúria korábbi jogértelmezésével ellentétben – előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál.
A luxembourgi bírák a külföldinek adtak igazat, kimondva, hogy a nemzeti bíróságoknak az EUB értelmezését kell alkalmazniuk, még akkor is, ha az ellentétes a Kúria által kialakított és kötelező erejű gyakorlatokkal. Ez a döntés az Alapjogokért Központ szerint példátlan precedenst teremt, mert korábban nem fordult elő, hogy az uniós bíróság felülírja egy tagállam legfelsőbb bíróságának iránymutatását.
Nem ez az első eset, amikor a luxembourgi bírák a magyar emberek azon alapvető jogát ássák alá, hogy maguk dönthessenek arról, kivel-kikkel akarnak együtt élni”
– fogalmaz az elemzés, hozzátéve:
Ebben már eddig is partnerre leltek a von der Leyen vezette Európai Bizottságban, valamint a hazai baloldali politikai erőkben, mint amilyen a Tisza is”.
Az elemzés szerint a döntés nem jogi, hanem politikai motivációjú. A brüsszeli intézmények és a velük szövetséges tagállami erők központosítani akarják a bevándorláspolitikát, és elvenni a tagállamok jogát arra, hogy önállóan szabályozzák határvédelmüket, idegenrendészetüket és menekültügyi rendszerüket.
A döntés pontosan illik Brüsszel és a vele összeköttetésben lévő tagállami politikai aktorok azon törekvéseibe, hogy a szuverén tagállamok helyett, hatásköri felhatalmazás nélkül maguk diktálják a bevándorlással, idegenrendészettel és határvédelemmel kapcsolatos európai politikát”
– írja az Alapjogokért Központ írása, amely szerint az Európai Unió Bírósága „az uniós központosítás motorjává vált”, és az uniós jogot eszközként használja a szuverenista országok – így Magyarország – politikai nyomás alá helyezésére.
Ez egyszersmind arra is rávilágít, hogy Brüsszel szemérmetlenül felhasználja az uniós jogot, az uniós és emberi jogi bíróságokat globalista politikájának érvényesítésére a szuverenista országokkal szemben”
– olvasható a jogi elemzésben.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
