Az Ellenpont hivatkozott az Index kedd reggeli cikkére, amelyben a lap beszámolt a Tisza Párt részletes gazdaságpolitikai terveiről, amelyek tipikus baloldali megszorítást jelentenének.
Dálnoki Áron, a Tisza Párt gazdasági munkacsoportjának vezetője és Magyar Péter.
Ebből többek közt kiderült az is, hogy a Tisza felrúgná a teljes társadalombiztosítási rendszert: megszűnne a jelenlegi, állami alapú társadalombiztosítási modell, a 18,5 százalékos járulék helyét pedig kötelező magánbefizetések vennék át. A programban egyik pontjában úgy fogalmaznak:
…az állam felelősségvállalását hosszú távon korlátozni kell, a rendszer pénzügyi stabilitását egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni.
Az 1997-es Bokros Lajos-féle kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer újbóli bevezetését akarják, melynek „piaci alapokon kell nyugodnia” – írják.
Hozzáteszik:
a költségvetés tehermentesítése érdekében az állami szerepvállalást fokozatosan csökkenteni kell.
A Tisza Pártnak a chilei rendszer a minta
Egészen elképesztő, hogy több ponton is dicsérik a chilei rendszert, amelyről a blog azt írta, hogy a legkegyetlenebb nyugdíjrendszert vezették be a dél-amerikai országban az 1980-as évek elején, az állam semmilyen felelősséget nem vállalt a nyugdíjakért. Mindenki a saját maga által befizetett összeget kapta vissza – ez azonban az évtizedek alatt elértéktelenedett, egyrészt az infláció, másrészt a magánnyugdíjpénztárak nyerészkedése miatt. Amikor 2005 körül tömegével kezdtek nyugdíjba menni az első generációk, sok nyugdíjas éhezni kezdett, mert semmire nem volt elég a nyugdíja. Az országban többször is éhséglázadások törtek ki. Végül az új chilei kormányok kénytelenek voltak kiegészíteni a nyugdíjakat, a rendszer megbukott.
Erről Dálnokiék terve egszen megdöbbentő módon azt írja: „a chilei modellből érdemes átvenni az egyéni tőkefedezeti logikát, ami erősíti a tulajdonérzetet és a pénzügyi piacokat” Vagyis a Tisza Párt tervezetének készítői a nyugdíjak helyett a pénzügyi piacokért aggódnak.
A nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy egy úgynevezett „szolidaritási nyugdíjjárulék bevezetését is kilátásba helyezte a tervezet, amelyet mind a munka-, mind a tőkejövedelmekből vonnának. Előbbi esetében a járulék mértéke 2,5 százalékot, utóbbi esetben a hozam 3-5-8 százalékát kellene többletteherként befizetni.
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu
