Nem vehetik el tőlünk a történelmünket, és ha hetven év múlva állunk neki, akkor is itt van az ideje. És ha majd helyrezökkentjük az időt, ahogy most helyrezökken a várban, azt mindenki szeretni fogja”.Megjegyezte, csak addig lehetett feltenni a lemezt a „szörnyű történelemhamisításról”, amíg meg nem jelentek az első épületek, amelyeket mindenki szeret, onnantól kezdve a politika elengedte a témát, elhaltak a a viták és már csak néhány magányos ellenző hallatja a hangját.Fotó: Földházi Árpád/Mandiner„Talán emlékeztek, hogy az UNESCO is mennyiszer járt ide Budapestre, és micsoda fenyegetések zajlottak, hogy most aztán lekerül Budapest a világörökségi listáról” – idézte fel Finta Sándor. Hozzátette: ezek a szintén politikai indíttatású támadások mára elhaltak. Az UNESCO legutóbbi missziója során több mint egy hétig vizsgálta a fejlesztéseket és mindent rendben találtak. A rekonstrukciókat illető gondolkodás pedig egy ideje Európa szerte átbillent.A kultúrát támogatni kell, mert anélkül nincs értelme az emberi életnekBalázs János méltatta a Zeneakadémia megújítását. A kulturális beruházások jelentőségével kapcsolatban közölte, néha felteszik neki a kérdést, miért olyan fontos a Zeneakadémia, amikor annyi minden mást is lehetne támogatni abból a pénzből. Elmondása szerint ilyenkor azt szokta válaszolni, hogy kultúra nélkül nem lenne értelme az életünknek. Balázs János szerint Kodály Zoltán gondolatát komolyan kell venni, akinek az álma – a tévhitekkel ellentétben – nem az volt, hogy mindenki zenész legyen az országban.Ő nem zenére akart nevelni, ő emberségre akart nevelni a kultúrával, a zenével” – fogalmazott.Mint kifejtette, amíg ilyen épületeink vannak és „hazánk kultúrájának gyümölcseivel látjuk el gyermekeinket”, addig a kulturálatlanság és annak egy válfaja, az agresszió, nem jöhet létre. A kultúra az emberré nevelésben segít – húzta alá.„Kíváncsi voltam, hogy a ligetvédőkkel mi van”„Nagyon kíváncsi voltam, hogy a ligetvédőkkel mi van” – emlékezett vissza Sal Endre, a kötet szerzője, arra az időre, amikor a könyv megírására készült.Sal ugyanis rámutatott, a Városliget ma a világ legszebb közparkja, amely tele van turistával és magyarokkal. A ligetvédők azonban annak idején ellenezték a Liget Projektet.A kötet szerzője megtalálta a ligetvédők Facebook-oldalát a nyár folyamán, az egyik posztjukban pedig akkor épp arra panaszkodtak, hogy egy esti filmforgatás miatt nem tudnak aludni a madarak a Ligetben.Egykor és ma / Fotó: Földházi Árpád / MandinerSal Endre rámutatott, nemcsak arról van szó, hogy szép épületek épülnek, hanem arról is, hogy az emberek ezekben a terekben élik az életüket és a fejlesztéseknek, a szebb környezetnek köszönhetően megváltozik az életminőségük.Úgy fogalmazott:Ha valaki eljött a Városligetbe tíz évvel ezelőtt, akkor tett egy kört a kicsit büdös városligeti tó körül, evett egy száraz perecet, aztán hazament. Most meg elárasztják az emberek a Városligetet”.Évekkel ezelőtt még a ligetvédőket fotózta, ma már a budapesti épületeket, amelyek ellen tüntettekA beszélgetés egy pontján Sal Endre felhívta a színpadra Földházi Árpádot is, aki a kötet fotóit készítette.A Mandiner fotóriportere arra a kérdésre, hogy milyen módszerrel sikerült hatásos fotókat készítenie a kötetben szereplő épületektől, elárulta: amikor járja a várost és felfigyel egy jó pillanatra, szép fényjátékra, azonnal előveszi a fényképezőgépét.Igazából ez volt a titok, hogy mindig legyen nálam fényképezőgép” – tette hozzá.„Igazából ez volt a titok, hogy mindig legyen nála fényképezőgép” / Fotó: Szecsődi BalázsÍgy sem mindig olyan egyszerű rögzíteni a tökéletes pillanatot. Volt, hogy vezetés közben annyira megfogta egy kiadós esőzés után előbújó napsugarak meleg fényének látványa, hogy azonnal félrehúzódott a Erzsébet hídon, hogy lefotózhassa. Ez lett az egyik kedvenc képe a most megjelent albumban.Földházi Árpád arra is visszaemlékezett, amikor évekkel ezelőtt fotóriporterként a ligetvédők tüntetéseiről készített képeket. Mint mondta, látta az elszántságot a ligetvédők arcán, ezért is nagyon jó érzés számára, hogy mégis megvalósult a projekt és a Néprajzi Múzeumban ülhet most a fotóalbum átadóján.A Budapest – Amire büszkék vagyunk című kötet december 4-től előrendelhető a Hitel Kiadó, a Libri és a Bookline felületein, a Libri boltjaiban december 13-tól lesz megvásárolható.Fotó: Földházi Árpád / MandinerNyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
