Ritkán fordul elő, hogy egy közéleti szereplő tevékenységét ugyanabban a körben egyszerre tartsák tiszteletreméltónak és nevetségesnek is, talán nincs is erre jobb példa, mint Donald Trump. A második ciklusát januárban megkezdő amerikai elnök a cikkünk írása előtt tartott szerkesztőségi szavazáson minden kategóriában szerzett jelölést, végül kollégáink közül többen érezték azt, hogy munkássága alapján az Év embere díjra érdemes, mint ahányan citromdíjat adtak volna neki.
Akármennyire is ellentmondásos szereplő Donald Trump, vitathatatlan, hogy idén meghatározó szerepet töltött be a világpolitikában, olyannyira, hogy egy darabig még a Nobel-békedíjra is többen esélyesnek tartották. Az amerikai elnök előszeretettel hangoztatja, hogy hány békemegállapodást hozott tető alá, ezek miatt Izrael, Pakisztán és Kambodzsa is felterjesztette nevét a Nobel-bizottságnak.
Bár kézzelfogható eredményt egyelőre nem produkált fő nemzetközi célkitűzésében, az orosz–ukrán háború lezárásában, úgy tűnik, Vlagyimir Putyinnal mindenképp jobban szót ért, mint más nyugati vezetők. Az év végére azonban még Trump is belefáradt a békekötögetésekbe, december közepén a Fehér Ház közölte, hogy az elnöknek „elege van az öncélú tárgyalásokból”, és majd ha úgy látja, hogy vezetnek valahova a tárgyalások, küld valakit maga helyett.
Bár az amerikai elnök lecsúszott a Nobel-díjról, Krasznahorkai László lett gazdagabb lett eggyel. Az író a második magyar, aki megszerezte a legrangosabb irodalmi elismerést, amelyet épp a napokban át is vehetett.
„A lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét” – indokolta a Nobel-bizottság, hogy miért Krasznahorkaira esett idén a választás. A hír bejelentése után az író elmondta, egyáltalán nem számított az elismerésre és hangsúlyozta, hogy nagyon büszkévé és boldoggá teszi az is, hogy anyanyelvét, a magyar nyelvet, „ezt a kis nyelvet” használhatja.
Elsősorban az olvasóinak mondott köszönetet, hozzátéve, hogy azt kívánja mindenkinek, használják a fantáziájukat, és olvassanak, „mert az olvasás gazdagít, és erőt ad ahhoz, hogy túléljük a mostani nagyon nehéz időket”. Krasznahorkai egy 1992-es interjúban beszélt arról, hogy szerinte nagyon kevesen olvassák a könyveit, „de ez rendben is van így”, friss közvéleménykutatások szerint a magyarok alig öt százaléka olvasott tőle valamit. Az egészen biztos, hogy művei nem épp a könnyű olvasmány kategóriába tartoznak, de arra is nagyobb összegben mernénk fogadni, hogy idén elég sok karácsonyfa alá odakerül majd egy-egy regénye.
És ha már nagy nemzetközi elismeréseknél tartunk: 2025 lett az első év, hogy magyar futballista Premier League-győztessé vált, Szoboszlai Dominik is a magasba emelhette április végén az angol bajnokság trófeáját.
A magyar válogatott csapatkapitánya az előző szezonban is kulcsember volt a Liverpool csapatában, idén pedig a bajnokság minden meccsén bekerült a kezdő 11-be, ahol szakértők szerint az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtja.
Szoboszlait több ízben is a hónap játékosának választották a Liverpool szavazói, de a Premier League legszebb találatáért járó elismerést is bezsebelhette az Arsenalnak lőtt szabadrúgásgóljával.
2025 legkiemelkedőbb teljesítményei közül nem maradhat ki a valaha volt legnagyobb Budapest Pride felvonulás sem. A szexuális és nemi kisebbségek egyenjogúságáért szervezett menet a kormány tiltása ellenére (vagy éppen pont amiatt) ezúttal olyanok is rengetegen elmentek, akik korábban nem tették. Az, hogy a Pride ekkora sikerrel zárult, egyértelműen a több tucat civil szervező és elsőprideozó érdeme.
Arcok a százezres tömegből – így látták a HVG fotósai minden idők legnagyobb Pride-menetét
Száz- vagy akár kétszázezres tömeg is vonulhatott szombaton Pestről Budára – az idei 30. Pride felvonulás minden idők legnagyobbja volt. Talán éppen azért, mert a hatalom mindent megtett, hogy ellehetetlenítse, betiltsa, nemkívánatossá, „zártkapussá” tegye. Egy kérdésünk van: De sikerült? A tömeg, akármekkora is, emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A felvonulás sikere bejárta a nemzetközi sajtót is, nevéhez híven olyan esemény volt, amely után mindenki büszke lehetett magára, aki bármilyen formában részt vett benne. Bár sokak szerint a tavaszi Pride-tiltás elsősorban inkább politikai gumicsont volt, a gyülekezési jog korlátozása át tudott ütni az apátián, és tízezreket vitt utcára.
A fővárosi rendezvény mellett idén ötödik alkalommal rendezték meg a felvonulást Pécsett is, ahol szintén rekordszámú résztvevő jelent meg. A vidéki fesztivált ráadásul azt követően tartották meg, hogy a budapesti példa alapján lehetett tudni, eljárás várhat a szervezőkre, akiket az esetleges büntetőjogi felelősség sem tartott vissza attól, hogy kiálljanak az egyenjogúság mellett.
A kormányzati vegzálás ellenére kellett elvégeznie munkáját idén Iványi Gábornak is, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség intézményei idén még a korábbiaknál is nehezebb helyzetben működtek.
Iványi egyházának tavaly összesen 1,042 milliárd forintot ajánlottak fel az adófizetők egyszázalékokból, ennek azonban több mint negyven százalékát inkasszálta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Magyar Államkincstár. Az egyház régóta áll a kormány kereszttüzében: 2011-ben az állam – Iványi megfogalmazása szerint – „kifejezetten büntető szándékkal, hamis indokkal” elvette egyházi státuszukat. Bár a döntést az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is törvényellenesnek minősítette, így is költségvetésük mintegy negyven százalékától estek el. Bár Iványi korábban elismerte, hogy van tartozásuk a NAV felé, azt állítja, ezt rendeznék, ha megkapnák a jogszerűtlenül elvont forrásokat – mintegy 12 milliárd forintot.
A Sára Botond irányítása alatt működő Fővárosi Kormányhivatal szeptemberben az infrastrukturális körülményekre hivatkozva kezdeményezte az Iványiék által működtett, legendássá vált hajléktalanellátó, a több mint 30 éve létrehozott, Dankó utcai Fűtött utca működési engedélyének visszavonását. A lelkész azonban kijelentette, hogy fenntartóváltásról szó sem lehet, adományokból és felajánlásokból újítják fel az intézményt. „Hálásan köszönjük, hogy továbbra is támogatnak minket az államtól átvállalt feladatok elvégzésében, és esélyt adnak a máshol nem befogadott, legtöbbször önellátásra képtelen, végtaghiánnyal, krónikus betegséggel élő, kiszolgáltatott emberek túlélésére” – fogalmazott Iványi Gábor.
Nem sokkal később kiderült az is, Iványinak újabb ügyben kell felelnie, novemberben ugyanis csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal vádolták meg. Ennek előzménye, hogy 2022-ben a NAV ellenőrei tartottak razziát az az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcái székházában, amit Iványi több politikussal együtt akadályozott. „Várható volt, hogy ezt fogják csinálni a választások előtt, ha úgy ítélik meg, hogy az ellenzék dolgozik, és ettől remélnek majd szavazatokat. De ez egy öngól volt a részükről” – kommentálta a vádemelést a lelkész. Bár az ügyészség felfüggesztett büntetést kért rá, Iványi Gábor elmondta, nem fél attól sem, hogy rácsok mögé kerül, ha így lenne, akkor folytatná a börtönpasztorációt.
— voting control —
A szavazás december 14-én zárul.
A HVG Év embere díjának korábbi nyertesei:
Ha lemaradt volna a korábbi kategóriákról, az Év szaváról itt dönthet, a citromdíjról ezen a linken szavazhat, az alábbi cikkben pedig a legabszurdabb történet megítélésében kérjük a segítségét:
Olvasd tovább itt: hvg.hu
