Nyilvánosságra hozott egy dokumentumot a Tisza Párt pénteken, ami Magyar Péter pártelnök bejelentése szerint 2021-ben készült a gyermekvédelemben uralkodó állapotokról, az ott elhelyezett gyermekeket érő erőszakról. Az első oldal szerint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya készítette a jelentést 2021-ben.
A 47 oldalas jelentés összegzése szerint a dolgozók túlterheltek: „a gyermekvédelmi gyámok magasabb esetszámmal végzik tevékenységüket, mint azt a jogszabály megengedi”. A gyámságuk alatt álló minden hetedik gyermek bántalmazás áldozata, tőlük kapnak a leggyakrabban jelzéseket, legritkábban a nevelőszülői hálózattól és az egészségügytől. Mindezért nehéz felismerni a bántalmazást. Megjegyzik:
„Legtöbben azt említik, hogy a gyermek nem beszél, mert fél.”
A jelentés szerint „a gyámok fele 437 esetben indított rendőrségi eljárást gyámolt gyermekét érintő szexuális bántalmazásos ügyben”. 224 gyám azt tapasztalta, hogy elegendő bizonyíték hiánya miatt lezárták az ügyet. A rendőrségi feljelentéseket sokszor csak szakmai vezetővel vagy gyámhatósággal való konzultáció után teszik meg. A gyermekjogi képviselőt kevesen értesítik a bántalmazásról. „A megkérdezett gyermekvédelmi gyámok több mint 3300 bántalmazott gyerekről tudnak” – áll a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy a szakellátásban lévő gyerekek ötödét éri abúzus, leggyakrabban érzelmi-lelki és fizikai jellegű.
235 gyám számolt be gyerekeket ért szexuális abúzusról. A bántalmazás formáit inkább az életkor, mint a nem határozza meg. 245 gyám számolt be olyanról, hogy egy gyereket az ellátásba kerülés előtt bántalmaztak szexuálisan. A gyámok 11 százaléka tud arról, hogy „a gyámsága alatt álló gyermeket szexuális bántalmazás érte a gondozási helyén”. 324 gyerek szenvedett el ilyen jellegű abúzust a szakellátásuk ideje alatt. Hozzátették: „Gondozási helyen felnőtt által elkövetett szexuális bántalmazásról a gyermekvédelmi gyámok 90%-a nem tud, viszont 77 áldozattá vált gyerekről beszámolnak.”
A dokumentum zárszavában megemlíti, óriási a látencia a gyermekbántalmazás terén. A dokumentum pedig csak „az állam gondjaira bízott 15807 gyermekért felelős gyermekvédelmi szakember viszonyulásait, tudását, attitűdjeit, tapasztalatait összegezi”.
Túlterhelt rendszer
A jelentés azzal kezd, hogy 2014-ben bevezették a gyermekvédelmi gyámságot. A gyám a gondozási helytől, a fenntartóktól és bizonyos szempontból a munkáltatótól is független, „érvényesíti a gyermek legjobb érdekét”. „Ezekbe a felnőtt, gyerek irányába mutató gesztusokba azonban sokszor olyan tartalom kerül, amit gyermekvédelmi szakemberként vagy a bűnüldözés szereplőiként olykor egyértelműen, többször kétségek között gyermekbántalmazásként azonosítunk” – teszik hozzá.
2021-ben a Meghallgató és Terápiás Központok létrehozása miatt országos vizsgálatot végeztek a „gyámok bántalmazással kapcsolatos ismereteinek feltérképezésére”. Probléma, hogy a bántalmazás fogalma és megítélése nem egységes a gyámok közt, sokszor nem jeleznek.
„Meglepő, hogy a gyermek szexuális szolgáltatásban való részvételében nem egyértelmű minden gyermekvédelmi gyám számára az áldozatiság” – fogalmaz a jelentés. A gyámok sok esetben a törvényileg szabályozott 30 fő feletti számú gyereket látnak el, a legmagasabb gyermekszám 53 volt. A gyámok információit sokszor nem használják fel a hatóságok az eljárásban, minden negyedik, szexuális bántalmazási eset rejtve marad.
A módszertanról azt írták, hét gyermekvédelmi gyámmal készült félig strukturált interjú, illetve egy országosan szétküldött online, önkitöltős kérdőív volt a jelentés alapja. A 2021-ben dolgozott 676 gyámból 507-en töltötték ki az anonim kérdőívet, így az eredmény a szerzők szerint reprezentatívnak mondható. A statisztikai hivatal (KSH) 2020-as adatai alapján 20 743 gyermek élt szakellátásban, a kitöltő gyámok közülük 15 807 főt képviseltek.
A gyámok válaszai alapján az alájuk tartozó gyerekek közül átlagosan 7 szenvedett el bántalmazást. Egy fő 40 bántalmazásban érintett gyereket említett, a válaszadók 24 százaléka tíz bántalmazott gyerekről tud, csak 14 százalék nem tudott ez ügyben érintett gyermeket.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és az ágazati minisztérium által kiadott „Bántalmazási Protokoll”6, működtetésének hiányosságait veti fel, hogy a nevelőszülői tanácsadótól, az oktatási intézménytől, a rendőrtől vagy az orvostól nagyon ritkán kerül ki a bántalmazásról szóló információ. A gyámok jelezték, gyakran nehezen ismerik fel az abúzust, a gondozási hely nem együttműködő, az áldozat visszakozik (gyakran félelemből), ellentmondó nyilatkozatok vannak, hiányzik a megfelelő szakmai segítségnyújtás. A jelentés szerint „a gyermekvédelmi gyámok tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat a bántalmazás gyanúja esetén”.
Magyar bejelentése
Magyar Péter pénteken jelentette be egy Facebook-videóban, hogy megszerezte az Orbán-kormánynak készült jelentést a gyermekotthonokban tapasztalható bántalmazásokról. „Szakemberek által készített valódi dokumentum ez”, ami szerinte azért került hozzá, mert „a kormányzat alsóbb szintjein sem bírják elviselni Orbánék bűnrészességét és elhallgatását”. 2021-ben készült a jelentés a gyermekvédelemben a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről és kivizsgálásukról. Magyar szerint a „vádiratnak” is beillő dokumentumból látszik, hogy a kormány négy éve tud a rendszerszintű bántalmazásokról. Idézett egy mondatot a dokumentumból:
„A gyermekvédelmi gyámok 38 százalékának van legalább egy gyermekről tudomása, aki szexuális bántalmazást szenvedett el a gyermekvédelmi szakellátás ideje alatt.”
A Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormány évek óta tud a történtekről, mégis hagyja azt. Bármi is ennek az oka, „ez olyan bűn, ami miatt az Orbán-kormánynak mennie kell”. Ezután felidézte, hogy szombaton tüntetést tartanak a fővárosi Deák téren, majd a Karmelita-kolostorba vonulnak.
A dokumentum valódiságát mutatja, hogy több korábban megjelent tanulmányban is hivatkoznak rá. „A gyermekotthonban élők közül 38-at abuzált felnőtt személy lelkileg vagy fizikailag, a kortársak részéről ezt a terheltek 30 százaléka volt kénytelen megtapasztalni, jellemzően kisebb korban” – áll egy 2023-as tanulmányában. Az adatok forrásához azt írták, hogy ez az adat vélhetően csak a jéghegy csúcsa, hiszen
„[a]z Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya kutatást készített 2021-ben, amelyben a gyermekvédelmi gyámok gyermekbántalmazással összefüggő tudását, attitűdjeit és az ellátásban megtapasztalt nehézségeit vizsgálta. Ennek eredményei szerint a szakellátásban élő gyerekeknek több mint az ötödét érte élete során valamilyen bántalmazás. A bántalmazás észlelése vagy annak gyanúja esetén a gyermekvédelmi gyámok sok esetben tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat. Problémát jelent az áldozathibáztatás, a közöny és a bagatellizálás a gondozási hely és a közoktatási intézmények részéről”.
A Hintalovon Alapítvány 2021-es saját gyermekjogi jelentésében is hivatkozik a Tisza Párt által most publikált dokumentumra.
A Telex a jelentéssel kapcsolatban megkereste kérdéseivel az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Belügyminisztériumot. Ha válasz érkezik bárhonnan, közöljük.
A gyermekvédelem ügye azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy nyilvánosságra került egy felvétel, amin a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója egy gyermeket bántalmaz. Az ügyben zajló nyomozásban egy keddi látványos akció után három embert vettek őrizetbe, szerdára négyre nőtt a számuk, így mostanra összesen hét embert vont eljárás alá a Központi Nyomozó Főügyészség. Ősszel a nyilvánosságban a „Szőlő utcai ügy” gyakorlatilag gyűjtőfogalomként terjedt el, az októberig felmerült ügyeket, személyeket és fogalmakat ebben a cikkben szálaztuk szét.
A Szőlő utcai ügyről napról napra újabb és újabb információk és videók jelennek meg, írtunk arról, hogy úgy tűnik, nem a hatóság, hanem a nyilvánosság diktálja a tempót. Miközben brutális részletek jelennek meg az intézetben zajló korábbi bántalmazásokról, a kormány a büntetés-végrehajtás irányítása alá rendelte az összes hazai javítóintézet irányítását, csütörtökön pedig Sulyok Tamás köztársasági elnök is reagált az ügyre.
Olvasd tovább itt: telex.hu
