A Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetet érintő nyomozást a Legfőbb Ügyészség szeptember 26-án ügyészi hatáskörbe vonta. A nyomozási cselekményeket a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen megalakult nyomozó csoport végzi soron kívüli eljárásban, amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda is közreműködik.
Kizsákmányolás, pénzmosás, molesztálás
Az ügy első két gyanúsítottját, Juhász Péter Pált, a javítóintézet volt igazgatóját és élettársát május végén vették őrizetbe, majd letartóztatták őket. Azóta letartóztatásban vannak, a legutóbb november végén hosszabbították meg a letartóztatásukat – egészen február 28-ig.
A javítóintézet vezetőjeként dolgozó férfi és a párja – akit munkatársaként is alkalmazott – több nehéz sorsú, a gyanúsítással érintett időszakban már nagykorú fiatal helyzetét – a tőlük való anyagi és érzelmi függését – kihasználva, őket prostitúciós tevékenység folytatására és az abból származó bevétel átadására bírta.
Juhász – élettársa segítségével – a kizsákmányolt fiatalokat tényleges munkavégzés nélkül, valótlanul kitöltött jelenléti ívek felhasználásával közalkalmazottként – csaknem hatvanmillió forint vagyoni hátrányt okozva – foglalkoztatta az intézményben.
Az is megtörtént, hogy egy valóban ott dolgozó személy munkabérét rendelkezésük alá vonták, és abból a sértettnek csak a mindennapos szükségleteire biztosítottak összeget. Magatartásukkal rendszeres haszonszerzésre törekedtek, céljuk az volt, hogy a sértettek prostitúciós tevékenység folytatására való folyamatos buzdításával biztosítsák saját maguk számára a magas színvonalú, biztos anyagi hátteret.
A gyanúsítottak az így megszerzett legalább 108 millió forint eredetét – annak érdekében, hogy bűncselekményből származó pénzből vásárolt vagyontárgyakat ne lehessen a javítóintézet volt vezetőjéhez kötni – oly módon leplezték, hogy mintegy 50 millió forintot két budapesti ingatlan és két nagyértékű gépkocsi vételárába fektették. Ezen vagyontárgyak tulajdonosa névleg a volt igazgató társa lett, akit egyébként Budapest Főváros Kormányhivatala 2014 és 2015 között szociálisan rászorultként tartott nyilván. A fennmaradó összeget a gyanúsítottak a mindennapi szükségleteikre fordították, továbbá a volt igazgató több mint 60 millió forintot a lakásán és a javítóintézeti irodájának páncélszekrényében készpénzben, valamint több bankszámlán tartott. A gyanúsított újabb ingatlan vásárlását tervezte oly módon, hogy – a pénz eredetének leplezése céljából, illetve hogy azt ne lehessen hozzá kötni – az ingatlan tulajdonosa névleg szintén a társa lett volna. A készpénzt, a bankszámlákon lévő pénzeket és a gépkocsikat a hatóság lefoglalta, illetve gondoskodott az ingatlanok zár alá vételéről.
A nyomozó hatóság további tanúkat hallgatott meg, akik azt vallották, hogy Juhász molesztálta, majd orális szexre vette rá őket, az egyikükkel közösült is. Az akkor 15 éves fiú arról beszélt, hogy az intézményvezető meg akarta vizsgálni a nemi szervét. Egy másik tanút a molesztálás titokban tartásával fenyegetett meg: aki megszólalt, az verést kapott később. A bántalmazásról többen is beszámoltak a hatóságoknak.
Az ügy nemcsak az áldozatok miatt megrázó, hanem azért is, mert a volt igazgató ellen már a 2000-es évek elején is komoly gyanúk merültek fel – mégsem történt semmi.
Bizonyítékokat eltüntető ügyintéző
December elején a nyomozó ügyészség több helyszínen újabb eljárási cselekményeket – köztük kutatást és lefoglalást – végzett. Ezen túl megalapozott gyanút közölt az ügy újabb feltételezett elkövetőjével.
A harmadik gyanúsított – a javítóintézetben ügyintézőként dolgozó nő – évek évek óta bizalmi kapcsolatban állt a vezetővel, ezért tisztában volt azzal, hogy a nyomozó hatóság őrizetbe vette az igazgatót. Így tudott arról is, hogy nyomok rögzítése, valamint bizonyítékok felkutatása és lefoglalása zajlik.
A nő a nyomozás elrendelése után, a korábbi igazgató irodájából bútorokat szállított el, hogy a szexuális bűncselekményekkel összefüggésbe hozható bizonyítékokat, nyomokat eltüntesse.
Amikor a gyanúsított tudomást szerzett az újabb szemléről, meg akarta akadályozni, hogy a hivatalos személyek bejussanak az iroda mögötti fürdőszobás lakószobába. Nem szólva arról, hogy további bizonyítékot akart kijuttatni az épületből, valamint arra kérte a kollégáit, hogy a korábban elvitt bútorok elszállítását hallgassák el az ügyészek elől.
Miután az ügyintéző az eljárás sikerének meghiúsítására törekedett, ami már önmagában is az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnpártolás megalapozott gyanújának megállapításra alkalmas, a nyomozó ügyészség indítványára a bíróság december 5-én négy hónapra bűnügyi felügyeletbe helyezte azzal, hogy nem tarthat kapcsolatot a javítóintézet dolgozóival.
Ablakkilinccsel ütötték a növendékek fejét
December 10-én az ügyészség arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a nyomozó ügyészek meghallgatták az ügyben a Budapesti Javítóintézetben letartóztatásban lévő, eddig még ki nem hallgatott fiatalkorúakat, szemlét tartottak és lefoglalásokat végeztek.
Az intézetben zajló nyomozati cselekmények elvégzéséhez az ügyészség – az ott letartóztatásban lévő fiatalkorúak védelmére tekintettel – gyermekvédelmi szakembereket is bevont.
December 11-én letartóztatták az ügy negyedik gyanúsítottját, Kovács-Buna Károlyt, az intézet három nappal korábban lemondott megbízott igazgatóját és két másik személyt is. A megbízott igazgató aznap mondott le, hogy nyilvánosságra kerültek az intézeti bántalmazásokat bemutató videók. Lemondását a rá nehezedő pszichés nyomással és stresszel indokolta, hozzátéve, hogy lejáratókampány zajlik ellene. Mindenesetre az ügyészség szerint Kovács-Buna „hosszabb időn keresztül, több alkalommal, különösen erőszakos módon bántalmazott a nevelése, felügyelete alatt álló” fiatalokat, és akadályozta az elődjével, Juhász Péter Pállal szembeni nyomozást. Bűnpártolással, többrendbeli bántalmazással és kiskorú veszélyeztetésével gyanúsítják.
Ami a két másik gyanúsítottat illeti, az intézményben rendészként alkalmazásban állt két férfi – egyikük 2025 júniusától került gyermekfelügyelői beosztásba – ugyancsak bántalmazták a fiatalkorúakat, többek között úgy, hogy egy ablakkilinccsel ütötték a növendékek fejét.
A hetedik gyanúsított, a néhány éve pszichológusként, majd nevelőként foglalkoztatott nő az ügyészség szerint több alkalommal szintén bántalmazta az intézményben letartóztatásban lévő fiatalkorúakat, ezért közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettével, kiskorú veszélyeztetésével, valamint könnyű testi sértéssel is gyanúsítják.
A legfőbb ügyész a Szőlő utcai ügyről
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész eddig egyszer szólalt meg a nyilvánosság előtt a 2024 decemberében indult ügyben, amikor az ügyészségi beszámolóról tartott parlamenti bizottsági ülésen válaszolt Cseh Katalin momentumos képviselő kérdéseire. Elöljáróban leszögezte, hogy egy folyamatban lévő ügyről nem célszerű beszélni, mert a nyomozás eredményességét veszélyezteti. Annak, hogy mégis beszél róla, két oka van: ez az ügy, részben érthető okokból, a közérdeklődés középpontjába került, ugyanakkor kifejezetten hátráltatja a büntetőeljárás sikerét, a valós tények feltárását az a körülmény, hogy a különböző megnyilvánulásokban számtalan félreértés, félreértelmezés, csúsztatás vagy éppen valótlan állítás szerepel.
Nagy Gábor Bálint elmondta: a nyomozás dinamikus folyamat, szemben a bírósági szakasszal. A bírósági szakaszban ugyanis a bíróság eljárását köti a vád. Vagyis amiben az ügyészség vádat emel, a bíróság abban járhat el. A nyomozásra ez szerinte nem igaz. A nyomozásban az eljárási cselekmények elvégzésével újabb olyan adatok juthatnak a hatóság tudomására, amelyek szükségessé teszik a nyomozás kiterjesztését akár más bűncselekményekre, akár más elkövetési időszakokra. Ebben az ügyben is volt erre példa – jegyezte meg.
A legfőbb ügyész hangsúlyozta: a Központi Nyomozó Főügyészség alárendeltségében működő Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen felállított nyomozócsoport feladata az ügy minden szálának érdemi kivizsgálása, és – a társadalom számára is megnyugtató módon – tények megállapítása. A nyomozócsoport összeállításakor több szempontra is figyelemmel voltak: így van a csoportban tapasztalt ügyész, de fiatal ügyésznő is, aki, ha szükséges, gyerekeket hallgat ki.
A büntetőeljárás nyomozati szakasza fő szabályként nem a nyilvánosság előtt zajlik, hiszen így tudnak eredményt elérni.
„Azt megígérhetem önöknek, hogy Magyarország Ügyészsége minden törvényes eszközzel élni fog, hogy ebben az ügyben is kiderüljön az igazság” – hangúlyozta Nagy Gábor Bálint.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Olvasd tovább itt: index.hu
