Évi 400 millió köbméter cseppfolyósított földgáz, vagyis LNG beszerzéséről kötött megállapodást a Magyar Villamos Művek (MVM) az amerikai Chevronnal – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A tárcavezető az amerikai energiaügyi miniszterhelyettessel, James Danlyvel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Donald Trump elnök idén januári hivatalba lépésével az addigi ellenséges viszonyt „új aranykor” váltotta fel a két ország közötti kapcsolatban, amelynek fontos pillérét jelenti az energiaügyi együttműködés. Mint mondta, ennek két fő területe a földgázellátás és a nukleáris energia, melyek közül az előbbin fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy az MVM és a Chevron arról írt alá szerződést, hogy az amerikai vállalat öt éven keresztül évi 400 millió köbméter LNG-t fog szállítani Magyarországra.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom, hogy a magyar energiaellátásban amerikai cseppfolyósított földgáz is szerepet kap.
„Mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon, és ebből fakadóan minél jobb áron, minél olcsóbban vásárolhassunk energiahordozókat” – folytatta, leszögezve, hogy a rezsicsökkentés is így tartható fenn.
Tényleg annyi a rezsicsökkentésnek, ha végleg szakítunk az orosz energiával?
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Szijjártó Péter többször visszatért arra, hogy a magyar energetikai rendszer földrajzi meghatározottságát megértő Trump-adminisztrációval szemben „Brüsszel el akar vágni bizonyos energiaforrásokat és bizonyos szállítási útvonalakat”, illetve “dicséretben részesíti mindazokat, akik Magyarország energiaellátása szempontjából kritikus fontosságú energiaszállítási útvonalakat támadnak meg”, ezért a magyar kormánynak folyamatosan harcolnia kell Brüsszellel, hogy az „ne okozhasson brutális áremelkedést Magyarországon”.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Magyarország számára a nukleáris energia jelenti a hosszú távú megoldást. Az ilyen kapacitásokat pedig szintén az amerikaiakkal szoros együttműködésben készül növelni a kormány.
„Mivel a jelenleg is működő paksi atomerőmű üzemidejét meg fogjuk hosszabbítani és két új nagy blokkot is építünk, a jövőben több nukleáris fűtőelemre lesz szükségünk, mint korábban, ezért kötöttünk szerződést a Westinghouse-szal, és ezért vonjuk be az amerikai fűtőelemeket is 2028-2029-től a magyar nukleáris iparba” – jelentette ki. Majd elmondta, hogy a használt fűtőelemek biztonságos tárolása mellett arról is megállapodás született, hogy amerikai technológiai támogatással építsenek kis moduláris atomerőműveket Magyarországon.
Az ilyen erőművekkel alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Milyen atomerőműve nem lesz Magyarországnak 2035-re sem?
A parlamenten mint kés a vajon ment át az a határozati javaslat, amellyel – legalábbis elviekben – a kormány megnyitotta az utat a kis méretű, moduláris atomerőművek hazai létesítése előtt. Valójában az sem biztos, hogy ha tényleg épülnek ilyenek, tudják-e majd azt, amit a tervezők és fejlesztők most ígérnek.
Ősszel az MVM hasonló szerződést kötött a francia Engie-vel is, amely értelmében 2028 és 2038 között összesen 4 milliárd, azaz évente 400 millió köbméter cseppfolyósított földgázt fog vásárolni a magyar fél.
Nyitókép fotó: Szijjártó Péter / Facebook
Olvasd tovább itt: hvg.hu
