Nem kellett különösebb jóstehetség ahhoz, hogy beigazolódjon az, amit Orbán Viktor kormányfő Brüsszelbe indulva prognosztizált a uniós elképzelések fogadtatásáról, merthogy az Ukrajnának a háború folytatásához szükséges európai pénzügyi források biztosítása igazi forró krumpli és bármilyen döntés születik, sok kockázata van. Az egyik elképzelés szerint, a belga Euroclearnál zárolt 200 milliárdos orosz vagyon hozadékát használnák fel. A vita tétje nemcsak politikai, – tehát hogy támogassa-e az ukrán hadiipart az EU – hanem pénzügyi is: a kulcsszereplő Belgium továbbra is ellenáll a 90 százalékban náluk zár alá helyezett összeg fedezetként való használatának, amelynek nagyjából 90 milliárd eurós eredményét kaphatná meg a hadban álló ország – foglalta össze a dilemmát Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. A fegyverbeszerzési támogatást és a háború folytatását politikai szempontból Szlovákia és Magyarország ellenzi a leghangosabban.
A háttérben azonban egyre komolyabban merül fel egy eddig kvázi tabunak számító megoldás, miszerint a csúcstalálkozón minősített többséggel – Belgium és az orosz vagyon feltörését ellenző magyar, bolgár, cseh és máltai vezető – jóváhagyása nélkül is dönthetnek a náluk befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról – emelte ki Gyarmati.
Itt van jelentősége a döntést érdemben befolyásolni tudó blokkoló kisebbség létrehozásának, amelyről Orbán Viktor a csúcstalálkozót megelőző napokban beszélt.
Egyszerűbb a képlet az Európai Unió közös hitelfelvételét javasló tervezetnél. Erre volt már példa, amikor a Covid után, az európai vállalkozások működőképességét helyreállító, Európai Helyreállítási Alapról (RRF) döntöttek a tagállamok, amelyből, mint ismert, a magyar kormány nem tudta lehívni a teljes, 10,4 milliárd eurós (kb. 4200 milliárd Ft) összeget, csak egy kis előleget. Az Ukrajnánál landoló, de az európai országok által finanszírozott – és egyébként az Egyesült Államoktól beszerzett – fegyverek vásárlására biztosított 90 -100 milliárd eurós hitel felvételét a magyar kormány egyedül is megvétózhatja, mivel itt egyhangú szavazással hozható csak döntés – fogalmazott Gyarmati, aki arra is kitért, amennyiben mégis az orosz vagyon felhasználásáról döntenek Brüsszelben, számolni kell azzal, hogy Putyin fenyegetéseinek értelmében veszélybe kerül a támogató országokban működő nyugati cégek – amúgy nem jelentős – oroszországi vagyona.
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
