Bár a Tisza Párt próbálja önmagát a határon túli magyarok feltétlen támogatójának bemutatni, az elmúlt évből számtalan nyilatkozatot találhatunk, amely bizonyítja enek ellenkezőjét.
Fotó: Havran Zoltán
Emlékezetes, Tarr Zoltán a Tisza EP-delegációjának vezetője a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek ukrán nyelvtudásának fontosságáról beszélt egy európai parlamenti ülésen, ahol azt fejtegette, hogy
a nem ukrán anyanyelvű emberek csak így válhatnak a társadalom teljes jogú tagjaivá.
A másik tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga mindezt azzal fejelte meg, hogy szerinte az erdélyi magyaroknak jobban kellene beszélniük románul, az anyanyelvük megőrzése inkább hátrányt jelent számukra. „Az utolsó erdélyi látogatásomkor pont erről mesélt a házigazda: a sok egyéb fajta hátrányos diszkrimináció mellett az is gátolja a fiatalokat jó állások vagy sikeres vállalkozások építésében, hogy nem beszélnek elég jól románul. A magyar nyelv anyanyelvként való megőrzése nem okozhat hátrányt az életben!” – fogalmazott.
Erdély román föld Magyar Péter szerint
Magyar Péter, a Tisza Párt első embereként román földnek nevezte Erdélyt, valamint azt a kérdést is feltette, hogy miért kéne választani Munkácsy Mihály és Nicolae Georgescu, vagy Bartók Béla és George Enescu művei között. A Tisza Párt elnöke emellett kémpártnak nevezte az RMDSZ-t. Egy májusi sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta: ők továbbra is a Fidesz kottájából játszanak, és csak azért vannak még az Európai Néppárt EP-frakciójában, hogy „valaki kémkedjen”.
Münchenben a Nemzetközi Tisza Szigetek találkozóján Magyar Péter erdélyi szövetségese, Gáspárik Attila szerint pedig
Trianonban megvalósult Magyarország régi álma, hogy egységes magyar állam legyen, kisebbségek nélkül.
Felszólalásában Márai Sándort, Wass Albertet és a Kossuth-díjas erdélyi szerzőket gyalázta, megkérdőjelezte a nemzetállamok létjogosultságát és degradálóan beszélt az anyaországban élő erdélyiekről. Feltette a nagy kérdést:
Ha nem fizetsz adót, akkor miért szavazol? Mi közöd hozzá?
Mint fogalmazott a tiszás, ezt ő sosem tudta felvállalni. Szerinte, akik nemzetállamokban gondolkodnak, azok nem veszik figyelembe, hogy egy „nemzetállamba a kisebbség nem fér bele”, és „ha Románia egyszer valóban nemzetállapot építene”, az erdélyi magyarok vagy mehetnének Németországba mosogatni, vagy lehetnének egy életen át Magyarországon.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
