„Én azt gondolom, hogy egy erős ember, akinek stabil értékrendje, érvei és jó vitakészsége van, az hajlandó vitatkozni. Már azzal, akivel érdemes… De amikor egy hatalom vesztésre áll, akkor többnyire kerüli a vitákat, helyette hazudozik és rágalmazza az ellenfeleit” – fogalmazott Kepes András író, újságíró a 24.hu-nak adott interjúban, amelyben az ország megosztottságáról és a két nagy politikai táborról is szó esett.
Kepes szerint Orbán Viktor a rendszerváltás idején liberálisként még szívesen és tehetségesen vitázott.
„Amikor viszont valakinek nincs hiteles érvrendszere, csak a saját és környezete hatalmát és vagyonát akarja védeni, akkor legfeljebb azokkal hajlandó »vitázni«, akikkel egyetért.”
Azt mondta, szorongás van benne, mert a jelenlegi megosztottságban bármelyik oldal is nyer jövő áprilisban, balhé lesz utána, mert szerinte a másik oldal nem fog beletörődni az eredménybe. „Pedig, ha valaki elmegy a boltba vásárolni, megtapasztalja a közegészségügy és az oktatás helyzetét, látja a szociális háló, a kultúra nehézségeit, és mégsem kezd el a jelenlegi rendszer hiányosságain gondolkodni, azt a tények nemigen befolyásolják”.
Kepes szerint korántsem újszerű jelenség ez a széthúzás, és a megosztottság mindig is jelen volt a magyar társadalomban. Ő ezt elsősorban történelmi okokkal magyarázta egészen Árpád törzsszövetségéig visszanyúlva. Másrészt úgy látja, hogy Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában az eltérő történelmi fejlődés miatt különböző értékrendek alakultak ki. „Amíg a Nyugat a polgárság kialakulása után inkább a konszenzus felé hajlott, megszülettek az alkotmányos monarchiák és a demokrácia, addig a közép- és a kelet-európai társadalmak elsősorban a külső védelemre és a belső elnyomásra rendezkedtek be. Itt gyakoriak voltak a diktatúrák, a tekintélyelvű válaszok, ami a mai napig nyomot hagy.”
Az új, szeptemberben megjelent Igazad van című könyvében van egy rész, ahol olyan politikai árulókról ír, akik valamilyen megfontolásból elhagyják a közösségüket, erkölcsileg, morálisan mégis felmenthetők. Nem nevezte meg Magyar Pétert a könyvben, mert szerinte ez nem csak róla szól. Arról beszélt, hogy az utóbbi évtizedben elfordultak a Fidesztől Antall József és Orbán korábbi miniszterei, a NER jelenlegi potentátjait tanító egykori professzorok, az EU, a korábbi szövetségesek, és számos korábbi szavazói. „Ha változnak a körülmények, új szempontok merülnek fel, akkor teljesen normális, hogy az ember alakítja a véleményét. Ezt én nem árulásnak, hanem gondolkodásnak nevezem. Már akkor, ha felfedezhető a hiteles gondolkodás folyamata és nem az anyagi érdek, az érvényesülés, a hatalom motiválja.”
Infantilizmusnak tartja, amikor valaki a megváltóktól várja a változást.
„Magyar Péter nem áruló, nem megváltó, hanem a többség szemében a remény a változásra.”
Azt is mondta, hogy a mai napig megkeresik különböző televíziós csatornák, hogy térjen vissza. „Nem akarják elhinni, hogy valaki, aki sikeres volt a tévében, egyszer csak önként abbahagyja.” Állítja: nincs olyan ajánlat, amire igent mondana, már túllépett ezen a műfajon. „Nekem egyre fontosabb a közvetlen emberi kapcsolat, az, hogy lássam a hallgatóságot. Most üljek egy csővel szemben, és beszéljek a nagyvilágba?”
Olvasd tovább itt: telex.hu
