„Amikor a kormány 2018-ban úgy döntött, hogy az űrtevékenység koordinációját a Külgazdasági- és Külügyminisztérium feladataihoz rendeli, és engem űrkutatásért felelős miniszteri biztossá neveztek ki, már első beszélgetéseimen megfogalmaztam, hogy fontosnak tartom egy második magyar űrhajósprogram elindítását. Többen vissza is kérdeztek, hogy ez reális lehet-e egyáltalán? Nem is csoda, hiszen a közvéleményben sokan azt se tudták ekkor még, hogy az űrkutatás mint kormányzati feladat egyáltalán létezik” – kezdte lapunk kérdésére Ferencz Orsolya, hozzátéve: „Tehát először el kellett érni, hogy a magyar űrkutatás és űrtevékenység kormányzati képviselete láthatóbb szintre kerüljön.”
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos elárulta, azzal kezdte a munkát, hogy megfogalmazta: „A magyar természettudományos élet és a hazai űripart alkotó kis- és közepes vállalatok számára ki kell nyitni a teret. Ehhez olyan programokra van szükség, amelyek révén valódi űrmissziókban tudnak bizonyítani. Ezért attól kezdve, hogy az Európai Űrügynökség, az ESA (European Space Agency) magyar delegációjának vezetőjeként 2018 őszétől lehetőségem nyílt rá, hozzákezdtem a magyar űrszektor európai kapcsolatrendszerének megerősítéséhez. Az Európai Űrügynökségben megötszöröztük a költségvetési hozzájárulásunkat és ezáltal a részvételünket, de emellett rögtön elkezdtünk dolgozni egy önálló magyar űrhajósmisszión is.”
A bejelentés 2019-ben történt, ahogy Ferencz Orsolya felidézte: „Ennek a nyilvános bejelentését tette meg Szijjártó Péter 2019 őszén Sevillában, az ESA miniszteri értekezletén. Szükség van ugyanis egy magas hozzáadott értéket előállítani képes, tudásalapú gazdasági és társadalmi modellben arra, hogy a korunkat leginkább meghatározó technológiai iparágakban hazai programok induljanak, megerősítve a magyar oktatási és ipari képességeket, segítve őket a nemzetközi szerepvállalásban.”
Egy kutatóűrhajós-program nagyon hatékony és jó példa erre, számos ország esetében bevált. A tárgyalásokat 2019-ben az orosz Roszkozmosszal kezdtük meg, hiszen ebben az évben még kizárólag a Szojuz űrhajók álltak rendelkezésre ahhoz, hogy űrhajósok jussanak el a Nemzetközi Űrállomásra. Ez változott meg 2020-ban, amikor az amerikai SpaceX vállalat Crew Dragon űrhajója sikeresen szolgálatba állt, mi pedig azonnal megkezdtük a tárgyalásokat az amerikai partnerekkel is, és végül az Axiom Space, a SpaceX és a NASA együttműködésével vittük sikerre a magyar űrhajósprogramot. Az orosz partnerekkel sem szakadt meg a jó kapcsolat, az együttműködés részeként Tibor az ISS orosz moduljaiban is végzett feladatot. Közben felépítettük a HUNOR-programban azt a magyar kompetenciát, ami mind az űrhajósok kiválogatása, kiképzése, mind a tudományos, szakmai, mérnöki program sikeres végrehajtása során nélkülözhetetlen volt
– hangsúlyozta Ferencz Orsolya. Az Indexen is történelmi pillanatot hozott Kapu Tibor űrutazása, amikor egyenesen az űrből kaptunk választ egy kérdésünkre a magyar űrhajóstól.
A miniszteri biztos leszögezte: „Egy Magyarország méretű ország csak nemzetközi együttműködésben tud ilyen küldetésben sikerrel részt venni. Ahogy említettem, önálló emberes űrrepüléshez szükséges űrhajókkal 2018-ban Oroszország és Kína rendelkezett, ugyanis az űrsiklók 2011-es leállítását követően 2020-ig az USA önállóan nem tudott embert a világűrbe juttatni. Mivel Kína nemzetközi együttműködésekben nem vett részt emberes űrrepülés területén, kizárólag az oroszokkal repültek az amerikai, japán és európai űrhajósok is. Utóbbiak közé pedig, hiába van közel két tucat ESA-tagállam, jobbára a gazdagabb és nagyobb, az ESA programjaiba relatíve sokat befizető országok állampolgárai közül választanak űrhajósokat.”
A helyzetet megváltoztatta az amerikai SpaceX űrhajójának sikeres emberes missziója 2020-ban, valamint az, hogy a NASA egy magáncégnek jogokat biztosított emberes missziók szervezésére a Nemzetközi Űrállomásra.
„Ami minket illet, először is szükség volt a kormány döntésére, politikai és költségvetési támogatásra, annak felvállalására, hogy ebben a high-tech szektorban, ahol Magyarországon vannak eredmények és képességek, szükséges és lehetséges előre lépni. Ezt követően fel kellett állítani egy projektcsapatot és kitűzni a célokat, valamint sikerrel lefolytatni számos komplex tárgyalást az együttműködő nemzetközi partnerekkel. Ez igazi kihívás volt, hiszen hiába gondolunk ki valamit, mindent az amerikaiak rendkívül szigorú szűrőjén kellett átvinni. Meg kellett találnunk azokat a munkatársakat, cégeket és kutatócsoportokat, akik képesek voltak az általunk és az amerikai partnereink által megkövetelt szigorú szakmai sztenderdeknek megfelelni. Itt nincs helye mellébeszélésnek, a világűrbe eleve olyan eszközöket és kísérleteket engednek fel, amelyek unikálisak, megfelelnek a Nemzetközi Űrállomás technikai, biztonsági és kompatibilitási kritériumainak. És persze megfelelő méretűek, mert sok esetben egy feladathoz már nem nagy, többkilós eszközökre van szükség a 21. század űrkutatásában” – húzta alá Ferencz Orsolya, kitérve arra is, hogy ütemesen, időre kellett teljesíteni, „tehát az időablakokba is bele kellett férni a fejlesztések során. A sportok közül leginkább a Forma–1-hez tudnám hasonlítani, ahol nagyon sok ember összehangolt, szabálykövető, kreatív, de mégis gyors munkája kell ahhoz, hogy egy pilóta sikeres legyen. Se ott, se az űrszektorban nem elég a marketing és a szép prezentációk bemutatása. Aki nem képes a maximumon teljesíteni, azt gyorsan kirostálja az élet”.
„Voltak nehéz pillanatok”
Ferencz Orsolya arra a kérdésünkre, hogy volt-e olyan pillanat, amikor elbizonytalanodott a program megvalósíthatóságában, elismerte:
Voltak nehéz pillanatok. Mint utaltam rá, rendkívül komoly szakmai sztenderdeknek kell egy űrmisszióban megfelelni, és ezt nem mindenki látja be. Ilyenkor lépni kell. Az is igaz, hogy ilyen komplex űrprogramot Magyarországnál jóval nagyobb és gazdagabb országok sem sokan hajtottak végre önállóan, szóval mindent nekünk kellett megteremtenünk, kitalálnunk. Ahhoz, hogy egy űrhajósprogramnak legyen értelme, komoly és értékes, nemzetközi szinten hitelesített tudományos tartalommal és hasznosítható örökséggel kell rendelkeznie. További célunk volt az is, hogy bemutassuk, a 21. századot meghatározó űrszektorban nekünk, magyaroknak is ott kell lennünk, és ez egyáltalán nem lehetetlen. Szakmai alázat, szaktudás és szorgalom kell hozzá. Az alapok évtizedek óta megvannak, erre kell építenünk. Persze nem szabad a múltban elveszni, mert abból nem lehet megélni. Ha nem előre figyelünk, hamar lemaradunk. Voltak szükségszerűen változtatások is, mind a csapatban, mind a szakmai tartalmi elemekben, de ahogy az eredmények igazolják, ezek elérték a célt, hiszen a lehető legmagasabb szinten hajtottuk végre a HUNOR-küldetést.
A programnak viszont így is vannak kritikusai, akik más területekre fordították volna a HUNOR forrásait. Ferencz Orsolya szerint: „Ez nem magyar sajátosság. Minden ország űrprogramját a kezdetek óta – bár egyre halkabban – éri hasonló kritika. Véleményem szerint ez alapvetően ismerethiányból fakad. Valamiért soha nem kérdőjelezik meg a kvantumszámítógépekre, génsebészetre, régészeti vagy etológiai kutatásokra költött költségvetési forrásokat. Az űrkutatás látványos és persze drága eszközöket igényel, tehát szem előtt van. Még mindig vannak, akik nem tudják, hogy az űrtechnológia a mindennapjaik része, és egyre inkább az lesz, tulajdonképpen a mai modern társadalom és világgazdaság alapja ez a szektor, melynek szinte mindenki a haszonélvezője, akár tudatában van ennek, akár nem.”
A miniszteri biztos rámutatott: „Nem véletlen, hogy minden európai ország áldoz a területre, a régiónkban is. De globálisan nézve India, Törökország vagy Izrael például nagyon jelentős űrtevékenységet folytat, pedig nyilván vannak problémáik. Számos afrikai országnak is van már komoly űrprogramja. Nekünk is kapaszkodnunk kell, hogy ne maradjunk le, ebben a HUNOR-program és az általa megvalósított tudományos és iparfejlesztési eredmények hasznos eszközök. Egyébként azt látom, hogy a HUNOR-program legitimitása és népszerűsége elhallgattatta a szkeptikus hangok legtöbbjét. Kapu Tibornak a végén olyan véleményformálók, akár politikusok is gratuláltak, akik addig kritizálták a programot. Ezt a kollégáim és a saját sikerünknek is gondolom. Maga a program látványos sikert hozott, egyrészt a kísérletek tudományos visszhangjából, másrészt a hatalmas érdeklődésből lemérhetően, telt házas előadások, iskolai programok mutatják a fiatal generáció körében elért népszerűségét. A Millenáris G épületében látogatható Huniverzum interaktív kiállítás és látogatóközpont látogatóinak száma pedig közelít a százezerhez, sokszor telt házzal üzemelve. A mai tizenéves, huszonéves generáció számára az űrkutatás valódi, elérhető, reális céllá, akár választható pályává vált, a középiskolai, egyetemi programjaink iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés.”
„Nemzetegyesítő, közös, történelmi siker”
„Az egyik legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a 2021-ben a magyar kormány döntésével elindított HUNOR Magyar Űrhajós Program egy nemzetegyesítő, közös, történelmi sikerünkké vált. Kapu Tibor és Cserényi Gyula ma mind a 15 millió magyar ember hősei. Ezt meg kell becsülnünk, méltónak kell hozzá maradnunk. Természetesen az, hogy Tibor huszonöt sikeres kísérletet tudott elvégezni, az huszonöt kutató- és fejlesztőcsapat eredménye, amelyet hasznosítani tudnak majd a világpiacon és további kutatásokban egyaránt” – emelte ki Ferencz Orsolya, aki azt is hatalmas sikernek tartja, hogy „az ország minden tájáról csatlakoztak egyetemek a programhoz, így ma tényleg minden fiatal be tud kapcsolódni tanulmányi vagy kutatói vonalon az űrszektorba. A magyar felsőoktatás mára egészen más nagyságrendű űrkutatáshoz kötődő portfólióval bír, mint korábban. Erre igény is mutatkozik, mert talán a legnagyobb sikerünk az, hogy megnyertük a fiatalok támogatását. Bármerre megyünk az országban, általános tapasztalat, hogy a fiatalok értik és támogatják az űrkutatás ügyét. A HUNOR-program megszólította őket, felkeltette az érdeklődést a természettudományok iránt”.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta: „A technológia évszázadában elég nehéz sikeres nemzetet elképzelnünk hozzáértő szakemberek nélkül. Ha »csak« az lenne a program hozadéka, hogy pár ezerrel több természettudós és mérnök lesz Magyarországon, már megérte. De ennél is többet értünk el, kiképeztünk nemzetközi szinten is megfelelni képes szakmai csapatot, termékeket mutattunk be a nemzetközi piacon, visszahelyeztük Magyarországot az emberes űrrepülés tekintetében a térképre, és nemzetközi kapcsolatokat építettünk ki a program segítségével. A kísérletek kiértékelése még folyamatosan zajlik, ez a munka hónapokat vesz igénybe, de már most látjuk, hogy komoly értéket képviselő eredmények születnek, vannak már jelentős nemzetközi publikációk és megkeresések a kísérletgazdák felé közös munkára tett javaslatokkal. Olyan minták is vannak még a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek visszahozatala jövőre várható.”
Cserényi Gyula missziójáról zajlanak a tárgyalások
Ferencz Orsolyánál Cserényi Gyula lehetséges missziójáról is érdeklődtünk. Cserényi Gyula Kapu Tiborral közösen teljesítette a kiképzést, az Axiom-4-misszióban tartalék űrhajós pozícióban vett részt.
Gyula útjával kapcsolatban jelenleg is tárgyalunk a lehetséges partnerekkel. Több lehetséges forgatókönyvet is letettünk a kormány asztalára, ígérem, ha megkapjuk a zöld lámpát, folytatjuk a HUNOR sikerét. Ha vigyázunk és megőrizzük a program nemzetegyesítő jellegét és a magas szakmai sztenderdeket, sikerrel járhatunk. Gyula Tiborhoz hasonlóan nagyszerű ember, ők ketten nagyon jó csapatot alkotnak a HUNOR-on belül is, tökéletesen értik és kiegészítik egymást, így az ő együttműködésük szinte garancia a sikerre
– rögzítette a miniszteri biztos.
Ferencz Orsolyától végül azt is megkérdeztük, ha lehetősége nyílna rá, vállalna-e űrutazást. A válasza: „A jelenlegi technológiai környezetben biztosan nem, az embernek ismernie kell a korlátait. Ha majd közel olyan egyszerűvé és általánossá válik az űrutazás, mint ma egy repülőút, természetesen szeretném kipróbálni, de ez egyelőre nem realitás a számomra. De az űrkutatás itt, a Földön is szinte végtelen számú izgalmas kihívást biztosít még jó ideig. Mint évtizedek óta ezzel a területtel foglalkozó szakember, számomra épp elég kihívást és megtiszteltetést jelent, hogy részt vehetek Magyarország űrszektorának építésében. Az, hogy a 2018 óta tartó munkám által érdemben elfogadottá és értékessé vált az űrkutatás és az űrszektor ügye Magyarországon, számomra felért egy űrutazással.”
(Borítókép: Kapu Tibor 2025. augusztus 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Ismerd meg Kapu Tibor inspiráló történetét, akit a szabadság utáni vágy végül a csillagok közé emelt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
