Karácsony Gergely (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
– Nem fogom elfogadni, hogy bírósági per nélkül szülessen ítélet, ez egy elvi kérdés – így reagált Karácsony Gergely a Magyar Hangnak arra, hogy éppen szerdán, a Fővárosi Közgyűlés napján derült ki, hogy vádat emeltek ellene a tavalyi Pride megszervezése miatt.
Lapunk a fővárosi testület ülése után kérdezte a főpolgármestert, aki arról beszélt: „Én a bíróság előtt is érvelni akarok, képviselni a meggyőződésemet, nem beletörődni a létezőbe és mélységesen nem érdekel, ha a végén pénzbírságot vagy más büntetést kapok. Egyszerűen azt szeretném elérni, hogy mondják ki: Magyarország egy szabad hely”.
Karácsony Gergelyt a közelgő választások kapcsán is kérdeztük, ugyanis addig már csak februárban ül össze a közgyűlés, márciusban a kampányra tekintettel már nem. Elmondta, a most szerdai ülésen is a Fővárosi Közgyűléstől távol lévő témákkal volt elfoglalva sok képviselő, „ez nyilván főleg azért van, mert a Fidesz-frakció láthatóan a Tiszával való országos politikai csatát itt akarja megvívni, és ez a helyzet szerintem csak romlani fog, pedig a színvonalat tekintve eleve mélyről indul. Úgy készülök, hogy nem februárban lesz a legtartalmasabb és legelőremutatóbb közgyűlésünk. Abban viszont erősen reménykedem, hogy a választás után előállhat értelmes párbeszéd a képviselők között és végre Budapest jövőjéről lesz több szó”. És hogy ő maga kire fog szavazni listán? A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy azt a döntést fogja meghozni, „ami a legnagyobb matematikai eséllyel a kormányváltás felé vezet”, de még gondolkodik a kérdésen.
Akár a fővárosi hitelkeret bővítésére is szükség lehet
A főpolgármestert ezt követően arról kérdeztük, hogy mit gondol azokról a kritikákról, miszerint a városvezetés félrevezette a budapestieket. Ugyanis korábban azt mondták, hogy a főváros 2025. évi pénzügyi évének zárásához szükséges, hogy megkapják a 12 milliárdos állami pénzt a közösségi normatíva finanszírozására. Ám végül anélkül is tudtak zárni, hogy az összeget átutalták volna nekik. Karácsony Gergely szerint nem vezették félre a budapestieket, hiszen a stabil és biztonságos működéséhez igenis kell az, hogy a kormány betartsa a törvényeket, ez viszont most nem történt meg. „Erkölcsi, politikai és jogi kötelességük”, hogy őszintén beszéljenek arról, milyen anyagi helyzetben van a város. – Nekem is csak december 30-án délután lett többé-kevésbé világos, hogy túl tudjuk élni pénzügyileg a 2025. évet. Túlélésről beszélek, nem megoldásról. Nem riogattunk senkit, de ha a politikai kommunikációnkban nem helyeztünk volna nyomást a kormányra, a trolivásárlás után járó közel 9 milliárdot se utalták volna el decemberben. A főváros túlélésének része, hogy megmutatjuk a Budapest-közösség erejét, amitől végül mindig megretten a kormány, jól is teszi, ha megretten – tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet, az említett 12 milliárdos összeg hiányában át kellett ütemezni az adósságaikat, „ ami egyébként azt jelenti, hogy továbbra is egy nagyon válságos helyzetben vagyunk”. Vagyis nem oldódtak meg a problémák egy csettintésre, sőt, a MOL is majdnem leállította a benzinszállítást a BKV felé a kifizetések csúszása miatt december végén. Az átütemezés a gyakorlatban azt jelentette, hogy „a fővárosi munkatársaknak ipari mennyiségű számlát kellett egyenként átnéznie, hogy kitalálják, hogy hogyan tudják tányérpörgető művészként megoldani, hogy a végén egyetlen tányér se essen le”. Ám szerinte ha nincs az említett 8,8 milliárdos trolipénz és az azonnali jogvédelem decemberben, akkor nem tudták volna zárni az évet. Ráadásul most is arra készül a főváros, hogy a pénzügyi mozgásterét bővítő lépéseket tegyen, miután görgetik maguk előtt a 12 milliárdos adósságot. Kérdésünkre azt mondta, a potenciális megoldások között akár felmerülhet az is, hogy ideiglenesen akár bővítsék a főváros jelenlegi, 40 milliárdos hitelkeretét.
Az árvízhelyzetet olajozottabban kezelte Budapest, mint a havat
A főpolgármestertől érdeklődtünk arról is, hogy több bírálatot kapott az, ahogy Budapest kezelte a hóhelyzetet, sokan panaszolták, hogy nem takarítottak az utcájukban, voltak, ahova a szemétszállítók sem tudtak bemenni. – Nagyrészt ez is már a kampánykommunikáció része, ha esik hó, havasak lesznek az utak, mégsem tudjuk a levegőben elkapni a hópelyheket. Azt kell felmérni összességében, hogy mi a közpénzzel való helyes gazdálkodás akkor, ha 15 évente van ekkora hóesés – mondta. Vagyis szerinte kérdés, hogy érdemes lehet-e fenntartani a mostaninál sokkal nagyobb és jóval drágább infrastruktúrát vagy elegendő-e a jelenlegi kapacitás, mert „irgalmatlanul sok pénzt kéne ahhoz költeni, hogy mondjuk pár órával hamarabb legyen teljes rend a városban. Nem vagyok benne biztos, hogy ez lenne a felelős döntés”. Ugyanakkor úgy látja, érdemes lett volna aktívabban kommunikálniuk a hóhelyzet idején. – Összességében én nem gondolom azt, hogy a város rosszul vizsgázott volna, egyszerűen az van, hogy Budapest nagyon nagy és sok hó esett. Tudom, hogy ez egy kibúvó válasznak tűnik, de nem hiszem azt, hogy az ország bármelyik másik pontján a közszolgáltatások jobban működtek volna, csak nyilván nincs olyan politikai fókusz más helyszíneken, mint a fővároson. De tény az is, hogy nem mutattuk be elég jól, hogy milyen erőfeszítéseket tettünk. Például a hókotróink összesen több mint 20 ezer kilométert mentek minden egyes nap, ami annyi, mintha megkerülték volna a Földet – fejtette ki. Megjegyezte azt is, persze lehet azt mondani, hogy legyen több hómunkás, de nincs, mert egyszerűen az emberek ilyen típusú munkára nem jelentkeznek, pedig így is több száz embert toboroztak, tehát vannak objektív korlátok. Így szerinte bár például az árvízhelyzetben a város jobban és olajozottabban működött, mint most, de ezzel együtt is „a politikai demagógia kategóriába sorolom a kritikák egy jelentős részét”, de persze a tanulságokat le kell szűrni.
Pintér Sándorral is egyeztetett
A Fővárosi Közgyűlésen téma volt az is, hogy bár a testület korábban megszavazta, hogy mérjék fel, az aluljárók éjszakai lezárását hogyan lehetne megvalósítani, a főpolgármester több frakció szerint is szabotálta ennek végrehajtást. – Amíg én főpolgármester vagyok, télen senkit nem fogunk az utcára küldeni megfagyni, hogy pár politikus gyűjtsön néhány lájkot a legkiszolgáltatottabb emberek kárára, amíg én itt vagyok, ez a város nem az aluljárók lezárására fog milliárdokat költeni. Ha lennének is milliárdjaink, mint ahogy nincsenek, akkor a hajléktalanellátás további fejlesztésére fordítanám egészen biztosan – szögezte le. Ezzel együtt – a közgyűlési döntéseknek megfelelően – elindult egy döntés-előkészítő munka a kérdésben, sőt, ő maga még Pintér Sándor belügyminiszter véleményét is kikérte erről. – Nem akarom a rendvédelmi kormányzati szereplők véleményét kiadni ezzel kapcsolatosan, de én még nem találkoztam emberrel, aki ezt az elképzelést ne tartotta volna orbitális nagy hülyeségnek – mondta megjegyezve, hogy még a hajléktalansághoz a szolidaritás helyett a rendvédelem felől közelítő Tarlós-korszak alatt sem zárták le az aluljárókat.
Kényes hatósági ügy
Érdeklődtünk arról az előterjesztésről is, amely a „buliturizmust” kiszolgáló hajózást kívánta visszaszorítani a XIII. kerületben többek közt azzal, hogy több érintett cég közterület-használati engedélyét kívánta visszavonni. Ugyanis az indoklás szerint a mostani helyzet megkeseríti a lakók életét, sok külföldi látogató például a környező parkokba vizel, miután sok alkoholt fogyasztott a hajókon. Karácsony Gergely jelezte, a kérdést zárt ülésen tárgyalták, így nem tud róla minden részletet megosztani, de az előterjesztés lakókat érintő felvetésével egyetért. Mint mondta, az előző közgyűlés által elfogadott Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) nagyon nagy mértékben visszanyesi a túlhajóztatás jelenségét azzal, hogy nagy mértékben csökkenti a kikötési lehetőségeket – legnagyobb mértékben egyébként a 13. kerületben. Ezzel együtt is átmeneti időszakot hirdettek, hogy a 2026. december 31-től életbe lépő új DÉSZ-t egy új típusú hajóüzemeltetési filozófiával össze tudjuk kötni. – Ehhez kellene kormányzati partnerség. Tavaly ősszel eléggé jól álltunk abban, hogy ez meglegyen, de a választási kampány mindent felülírt, és lefagytak ezek a szakmai vonalon egyébként előremutató egyeztetések arról, hogy hogyan lehetne egy állam-főváros partnerséget kialakítani a kérdésben, ami nélkül nem lehet jó hajózási protokollt csinálni Budapesten. A kérdésre április 12. után vissza kell térni – tette hozzá. Bár a felvetéssel egyetértett, de az már „dilemma” és „kényes hatósági ügy”, hogy hogyan lehet jogszerűen egy ilyen szerződést felbontani a hajós cégekkel. – Abban egyértelmű volt a közgyűlés politikai szándéka, hogy a mostani helyzet tarthatatlan, a vita azon ment, hogy ezen jogilag hogyan lehetne változtatni. A vita pedig folytatódni fog, mert a közgyűlés csak elvi döntést hozott, végső határozat még nem született egy esetleges szerződésmódosításról vagy -felbontásról – tette hozzá.
Olvasd tovább itt: hang.hu
