Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke beszél a MOK orvosok önrendelkezéséről tartott szimpóziumán 2026. január 23-án. (Fotó: Magyar Hang/Bodacz Péter)
Már a kormány számára is kényelmetlen, hogy az Orvos Világszövetség és más szervezetek tiltakoznak az orvosok szakmai önrendelkezésének módszeres szűkítése, illetve a Magyar Orvosi Kamarára nehezedő politikai nyomás ellen. Legalábbis erről árulkodik, hogy Pintér Sándor múlt pénteken egyeztetésre hívta a nemzetközi delegációt, amelyen információink szerint Takács Péter ott sem volt, inkább a választókerületében kampányolt.
A javarészt orvosokból álló közönség soraiból még csak közepesen hangos morajlás hallatszott, amikor Bidló Judit, a Belügyminisztérium (BM) egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára azt ecsetelte, nem sérült az orvosok önrendelkezési joga azáltal, hogy „kényszerből” elvették a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai eljárások lefolytatásához való jogát. Amikor aztán Bidló Judit komoly arccal képes volt azt is előadni, hogy a kormány az egészségügyben nem törekszik spórolásra, a jelenlévők már harsány röhögéssel és bekiabálásokkal fejezték ki, mit is gondolnak a kormányzat tevékenységéről.
A nem mindennapi jelenetre múlt pénteken, a Semmelweis Egyetem dísztermében, a Semmelweis Szalonban került sor, amely a MOK orvosi önrendelkezésről szóló szimpóziumának adott otthont, az esemény előadói pedig Álmos Péter kamarai elnök mellett az Orvos Világszövetség (WMA), az Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) és a Német Orvosi Kamara vezetői voltak.
Okot adtak az aggodalomra
A nemzetközi orvosdelegáció egyébként eredetileg Pintér Sándor invitálására érkezett Budapestre. Ennek fontos előzménye, hogy a WMA nyáron levélben tiltakozott Orbán Viktor miniszterelnöknél a MOK-ot érő politikai nyomásgyakorlás miatt. Ehhez az is kellett, hogy Takács Péter a Harcosok órája című propagandaműsorban megkérdőjelezze az orvosi kamara szakmai legitimitását, és politikai szerepvállalással vádolja meg a köztestületet. Most tehát, paradox módon épp Pintér aktivitásával sikerült felmelegíteni és nyomatékot adni a nemzetközi szintű tiltakozásnak, amire a MOK a hivatalos találkozó elé szervezett sajtónyilvános szimpóziumával még inkább ráerősített.
A kormányt – a napot választókerületi kampányolással töltő Takács Péter egészségügyi államtitkár helyett – vendégként képviselő Bidló Judit a szóra emelkedését megelőző egy órában sem érezhette kellemesen magát, hiszen az előadók hosszasan fejtegették, miért súlyosan aggályos mind orvosszakmai, mind a betegbiztonság szempontjából, ha egy ország vezetése politikai érdekek mentén korlátozza az önrendelkezést.
Mint ahogy ez történt Magyarországon is, legutóbb 2023 tavaszán. Mint ismeretes, akkor a kormány azzal vádolva a MOK vezetését, az ellátásbiztonságot veszélyeztetik azzal, hogy a háziorvosokat az új ügyeleti rendről szóló szerződések elutasítására buzdítja. Ezt ürügyül használva egyik pillanatról a másikra eltörölte az orvosok kötelező kamarai tagságát, az etikai eljárások lefolytatását pedig áthelyezte a BM alá tartozó, de e téren semmilyen tapasztalattal nem rendelkező Egészségügyi Tudományos Tanácshoz (ETT).
Nem véletlen, hogy Álmos Péter, a MOK elnöke a közel három évvel ezelőtti eseményeket nevezte a legfájdalmasabbnak. „Az etikai eljárások állami kézbe kerülésével a kamara elveszítette azt a végső eszközt, amellyel a súlyos szakmai-etikai vétséget elkövető orvosokat eltilthatta volna a hivatás gyakorlásától” – hangsúlyozta, és aggályosnak nevezte, hogy az etikai eljárások az ETT-hez kerültek, amelynek vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki, és amely a minisztériumi felügyeleti rendszer része.
A WMA főtitkára, Otmar Kloiber arról beszélt, az orvosi szakmai autonómia nem kiváltság, hanem az orvos-beteg kapcsolat védelme, amely közvetlenül a betegjogokból fakad. Rámutatott, a kormányzati beavatkozás az autonómiába súlyos aggályokat vet fel, az önrendelkezés elvétele pedig nemcsak szakmai, hanem erkölcsi értelemben is elfogadhatatlan. Ole Johan Bakke, a CPM elnöke pedig arról beszélt, hogy csak egy önrendelkezéssel bíró hivatásrend képes a politikai és gazdasági érdekeken felül a betegek érdekeit képviselni.
Adok-kapok
Mindezek után jelentkezett hozzászólásra a cikkünk elején már idézett helyettes államtitkár asszony. Szerinte az orvosi önrendelkezés lehetőségei továbbra is adottak, Pintér Sándor pedig mindig is nyitottan állt a szakmai egyeztetések elé. „A hivatásrendi kamaráktól azt várjuk, hogy a teljes orvostársadalmat képviseljék, a kötelező tagság pedig azt feltételezi, hogy a kamara nem buzdítja jogszabálysértésre, vagy az ellátórendszer blokkolására a tagjait. Ha ez bekövetkezik, arra reagálni kell, ezért szüntettük meg a kötelező kamarai tagságot és alakítottuk az etikai eljárások rendjét” – fejtegette.
Álmos Péter reagálásában kifejtette, Pintér ugyan biztosítja a kormányzattal való egyeztetés kereteit, ám Takács Péter államtitkárral egyetlen találkozója sem volt az elmúlt években. Hozzátette, ha a kormány azt állítja, hogy a MOK jogsértésre buzdított, azt támasszák is alá. Ám ennek ellenkezőjét – idézte fel – a rendőrségi vizsgálat bizonyítja. Felidézte: a kamara jogfosztása előtt mindössze annyi történt, arra kérték a háziorvosokat, hogy ne írják alá a mindenféle szakmai egyeztetés nélkül eléjük rakott kötelező orvosi ügyeletről szóló szerződéseket, hiszen az új rendszerben idős kollégákat, vagy kismamákat is bármikor berendelhetnek. „Mi azt mondtuk, ne írjanak alá olyan szerződést, ami nem az ő érdeküket szolgálja” – hangsúlyozta az elnök, megjegyezve: az idő és a számok igazolták az aggodalmukat, azóta felére csökkent a háziorvosok száma. Megerősítette továbbá az ETT alá szervezett etikai eljárásokkal kapcsolatos aggályait.
Mindezt már az ETT jelenlévő elnöke, Mandl József sem hagyta szó nélkül, aki felindultan kijelentette, 1989 óta vezeti a testületet, de politikai nyomás nem befolyásolta a munkáját. Elismerte ugyanakkor, az ETT-nek semmilyen előzetes tudása nem volt az orvosetikai eljárásokról, ezért maga kért tanácsot Hegedűs Zsolttól, a MOK etikai bizottságának utolsó elnökétől. Egyúttal visszautasította azt a stílust és formát, amelyet a MOK elnöke képvisel a vitában.
A mind feszültebb légkörben Hegedűs Zsolt is szót kapott, aki jelezte, nem a Tisza egészségügyi miniszter-jelöltjeként, hanem szakemberként van jelen. Felidézte: 48 óra alatt ment át a parlamenten az etikai rendszer megszüntetéséről és átalakításáról szóló előterjesztés. „A törvényesség nem azonos az etikával, a jog mögé nem lehet elbújni. A kamara jogosítványainak visszaadása nélkül nem biztosítható sem a transzparencia, sem a szakmai függetlenség” – fogalmazott, hozzátéve: Nyugaton léteznek a jó gyakorlatok, ezeket kellene alkalmaznunk.
Olvasd tovább itt: hang.hu
