Hovatovább ha a legifjabb társadalomtudós és filozófus nemzedéket nézem, akkor rengeteg szélbalost látok, akik amerikai, legalábbis nyugati ösztöndíjakra ácsingóznak majd sorba, és ha meg akarják kapni, ezt a narratívát kell tolniuk, akár akarják, akár nem. Vagy épp a Mércétől sem idegen a cancel culture képviselete. Amúgy az Egy védés története esszéinek üzenete részben épp az, hogy de jó, hogy itthon ez a woke cancel culture nem olyan erős.Kováts Eszter A tudományos kirekesztés módszertanával kapcsolatban felhoz két kifogást is: miszerint nem találja a módszertant és a „kontextualizálást”, azaz ő – ha jól értem – hirtelenjében összeválogatott esettanulmányokat lát kohéziós erő nélkül. Nos, nagyjából tizenöt egykori professzorommal nézettem át a kéziratot, és ugyan sok apróságra vonatkozó megjegyzésük volt, az egészet tekintve leginkább egyetértettek. Szóval velük lektoráltattam a kötetet, mégha csak informálisan is. Nem kifogásolták sem a módszertant, sem a kontextualizáltságot. Ami a módszertant illeti: megfigyeltem egy jelenséget – a bemeneti és kimeneti kívánalmak önkényes válogatását a tudományos folyóiratok lektorálási rendszerében –, ezt illusztráltam pár példával, megfigyeltem más kettős mércéket is, leírtam azokat is (elüldözés az egyetemekről, párhuzamos struktúra létrehozásával való vádolás), konceptualizáltam az egészet, azaz létrehoztam egy elméletet, majd az utolsó előtti fejezetben empirikus tanulmányokkal igazoltam – az igazamat, márminthogy ez szisztematikus jelenség. Nem látom más módszertan szükségességét. Ami a kontextust illeti: baloldal szerzők örök mániája a „kontextualizálás”, általában olyan dolgok esetében is, amelyek minden kontextusban ugyanazt jelentik. Szerintem az általam leírt esetek egyrészt kontextusba vannak helyezve, másrészt magukért beszélnek. Az utolsó előtti fejezet azonban itt is fontos, és kontextualizál. Amúgy mutatok be példát baloldali tudós-politikus részéről kontextualizálásra, mégpedig Venezuela témáján: a nemrég Trump által eltávolított Maduro elődje, Hugo Chávez kapcsán volt képest leírni Scheiring Gábor akkori LMP-s, 2012-ben, miközben már nagyban mert Orbánék hanyatló demokráciának meg hibrid rezsimnek minősítése, hogy „aki egy holland mércével méri a latin-amerikai politikát, az nem értheti a téteket”. Eme esetben a kontextualizálás például felmentést jelentett.Egyébiránt az eltörléskultúrát hazánkba nem Orbán Balázs importálta (áldozathibáztatás), meg akik erről a nyugati veszélyről értekeznek elítélőleg, hanem akik tényleg ide akarják hozni.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
