Hogy lehet igazán nagy dilemma elé állítani a magyar kormányt? Ha megkérdezik tőle, kér-e egy jó nagy és olcsó kölcsönt – Brüsszelből. Miután a közös fegyverkezést segítő Readiness 2030 stratégia egyik pilléreként az EU meghirdette a SAFE (Security Action for Europe) védelmi hitelprogramot, a Fidesz minden jogi és politikai kommunikációs eszközt bevetett, hogy aláássa és elhatárolódjon a konstrukciótól. Majd Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter úgy döntött, hogy mégis lehívná a kölcsönt, s ha már egyszer beadta a derekát, az összesen 150 milliárd eurós keretből mindjárt a harmadik legnagyobb összegre nevezett be.
Eredetileg 20 milliárd euró feletti summát kért, ám a program népszerűsége miatt 16,2 milliárdban szabták meg a jussát. Az összeg nagyságáról sokat elárul, hogy az unió jelenleg mintegy 17,5 milliárd euró értékben tart befagyasztva Magyarországnak járó hitelt, vissza nem térítendő támogatást a kormány döntései miatt, jogállamisági aggályokra hivatkozva.
Az, hogy a tárca végül a plafont 1,2 milliárd euróval meghaladó értékben nyújtotta be a tervét – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) indoklása szerint –, „a magyar védelmi erők és a kapcsolódó szektorok fejlesztési szükségleteinek valós, részletesen alátámasztott igényeiből ered”. Az is szempont volt, hogy ha az EU visszadobna valamit a terv elemeiből, maradjon alternatíva. Még a 16,2 milliárd eurós keret „kimaxolása” is hatalmas pénzt jelentene:
hozzávetőleg a GDP 75 százalékán lévő államadósság tizedét teszi ki, s három és fél évig lehetne belőle finanszírozni a teljes magyar katonai szektort az előző évek védelmi kiadásaihoz hasonló ráfordítással.
Csakhogy Brüsszel is dilemma elé került, hogy adjon-e jó nagy és olcsó kölcsönt az egyébként magas prioritást élvező fegyverkezésre a jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak, miközben a neki járó kifizetések szinte egészét jegelték emiatt. Amikor december elején ugyanez a kérdés a SAFE-pénzekkel kapcsolatban is felmerült, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas leszögezte: a pénzt kizárólag a benyújtott nemzeti tervek alapján bírálják el, tehát nem veszik számításba a jogállamisági feltételeket.
https://hvg.hu/gazdasag/20260127_safe-eu-hitel-kozbeszerzes-vizsgalat
A pénzek lenyúlásának lehetőségét Gustaf Winroth, az Európai Bizottság (EB) Védelmi és Űripari Főigazgatóság osztályvezetője azzal cáfolta az Európa Pont novemberi beszélgetésén, hogy hiába nem hozzák nyilvánosságra a magyar beszerzéseket nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, az ezek tisztaságát vizsgáló uniós auditok számára transzparens lesz a rendszer. „Akiknek tudniuk kell, hogy hova megy a pénz, tudni fogják” – igyekezett nyugtatni a kedélyeket.
Így lett kritérium a jogállamiság – szemben a SAFE szellemiségével
December közepén azonban az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrzési bizottságának meghallgatásán Piotr Serafin költségvetési biztos már azt mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő kérdésére, hogy a befagyasztott kohéziós források 55 százaléka és a helyreállítási alap teljes, 10,4 milliárd eurós összege mellett akár a SAFE is a jogállamisági eljárás hatálya alá eshet.
Időközben – két fordulóban – Magyarország, Franciaország és Csehország kivételével minden ország pályázatát jóváhagyták. E három ország csúszását azzal is lehet indokolni, hogy a nagyobb és bonyolultabb programok maradtak a végére, ami egyfelől beleillik a tendenciába, másfelől
a késleltetés Magyarország esetében nemcsak adminisztratív, hanem politikai indíttatású.
Serafin legalábbis arról beszélt, hogy a közbeszerzéseket és az ügyészség helyzetét illetően és a korrupcióellenes intézkedésekhez és a jogállamiság helyreállításához reformokra lenne szükség. A forrás tehát elméletileg járna Magyarországnak. A közös kötvénykibocsátással finanszírozott SAFE-ről szóló, tavaly tavaszi rendeletében a Bizottság – szemben a helyreállítási alappal – egy árva szót sem ejtett a jogállamisági feltételről.
Lynx harcjárművek kiképzési gyakorlaton
Veres Viktor
Olvasd tovább itt: hvg.hu
