Bár 1999-ben, a koszovói háború idején elkezdődött valamiféle szárazföldi NATO-hadművelet tervezése, ennek nem volt valós politikai támogatása, és nem található bizonyíték arra, hogy Magyarországnak kellett volna megtámadnia Szerbiát – írja mikroblogján Tábor Áron, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója, Amerika-szakértő. Bejegyzését Orbán Viktor szavaira reagálva tette közzé, aki a digitális polgári körök szombathelyi gyűlésén azt állította, 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte őt, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, amire Orbán így felelt: „Nem, uram!”.
Tábor úgy véli, hogy Jugoszlávia bombázásának kezdetén Bill Clinton kifejezetten kizárta a szárazföldi hadművelet lehetőségét, hogy csökkentse az amerikai és szövetséges áldozatok számát. Politikai diskurzus folyt a lehetséges szárazföldi akciókról Európában, és a Washington Post is említette az ilyen terveket, viszont a korabeli sajtóinformációk szerint a NATO vezetése mindig határozottan cáfolta, hogy szárazföldi bevetés lenne tervben Jugoszlávia ellen. Tábor emlékeztet arra is, hogy Orbán Viktor akkoriban az Országgyűlésben arról számolt be, hogy a NATO-tagállamok annyira nem tartották szükségesnek a szárazföldi beavatkozást, hogy a NATO-csúcson napirendre sem tűzték.
Ezzel ellentétben Orbán Viktor már 2024-ben is azt nyilatkozta, hogy Magyarországot be akarták vonni a háborúba, de ezt ő visszautasította. Korábban, 2022-ben Orbán szerb szövetségese, Aleksandar Vučić is említette, hogy tudomása szerint Clinton arra kérte Orbánt 1999-ben, hogy támadja meg Szerbiát.
Forrás telex.hu
